Mérlegképes továbbképzés 2010

1. Közcélű adomány SZJA
Megszűnt 2010. január 1-től.

2. Közcélú adomány TAO
Megszűntek a támogatáshoz kapcsolódó korrekciós tételek 2010. január 1-től.
Azonban adományigazolás kiállítható. A vállalkozó elszámolhatja költségként az igazolás alapján, mint végleges térítés nélküli pénzeszközátadást (ami vállalkozás érdekében felmerült elismert költség), mivel az az egyesület eredményét nem fordítja veszteségbe, ezért nincs vele más teendő.
Tartós adományozási szerződés esetén (az adományt legalább négy évig, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben, ellenszolgáltatás nélkül adja a közhasznú szervezetnek) azonban 20 % adókedvezmény érvényesíthető legfeljebb az adózási előtti eredmény összegéig.

3. Reprezentáció, üzleti ajándék
A társasági adóalapot növelő reprezentáció , üzleti ajándék (hivatalosan: a vállalkozás érdekében el nem ismert költség) személyi jövedelemadó mentességre a SZJA törvény értékbeli korlátozást nem tartalmaz.

Viszont a társadalmi szervezet, amennyiben nincs TAO kötelezettsége, akkor nem növeli a reprezentációval az adóalapját, tehát az SZJA törvény szerint adózik. Azaz az összes ráfordításának 10 százalékáig adómentes, felette természetbeni juttatások utáni 54 százalékos adót fizet.

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
XIII. Fejezet
TERMÉSZETBENI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK, ENGEDMÉNYEK
A természetbeni juttatások
69. §
(7) A kifizető - ha a reprezentáció, üzleti ajándék egyébként e törvény szerint nem adómentes, az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem köteles megállapítani, bevallani és megfizetni:
b) a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetén a reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok alapján meghatározott bevétel után a (4) bekezdés szerinti mértékkel számított adóból a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 54 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 54 százalékát.

3. EKHO - sport
2010. aug. 18-tól EKHO alá tartozhat a sportedző,

A 2010. augusztus 18-tól hatályos új EKHO törvény minket érintő változásairól szeretnék ezúton tájékoztatni: (A Magyar Közlöny 2010. évi 129. száma tartalmazza a törvény-módosítás részletes, kiadásra kerülő pontos szövegét MK 22361-62. oldalán találhato meg jelen írás végén)
Először pár szóban arról, mi is az az EKHO:
EKHO, vagyis egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás. Egyszerűsített azért, mert az így szerzett bruttó jövedelem 15%-át kell a magánszemélynek, és 20%-át a munkáltatónak (kifizetőnek) közteherként az állam felé befizetnie.
Mit is fedez a 15%, illetve a 20%:
A 15% EKHO (ezt fizeti a munkavállaló) fedez 9,5% személyi jövedelemadót, 3,9% nyugdíjjárulékot és 1,6% természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Ez azt jelenti, hogy az ekho-s jövedelem táppénzre, illetve munkanélküli ellátásra nem jogosít, továbbá nyugdíjas személy ekho-s jövedelme alapján 0,5%-os emelésre nem jogosult.
A 20% EKHO (ezt fizeti a munkáltató) fedez 1,2% egészségbiztosítási járulékot és 18,8% nyugdíjbiztosítási járulékot.
2618 Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Tehát például a munkaköre szerint edző munkavállalónak a következő képesítések egyikével rendelkeznie kell, hogy az EKHO-t választhassa:
- sportoktató (a sportág megjelölésével) középszintű szakképesítés
- sportedző (a sportág megjelölésével) középfokú képesítés
- testnevelő tanár felsőfokú szakképzettség
- okleveles testnevelő tanár felsőfokú szakképzettség
- testnevelő-edző felsőfokú szakképzettség
- szakedző felsőfokú szakképzettség
- okleveles szakedző felsőfokú szakképzettség
3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, a szövetség szabályzatában (jellemzően véleményem szerint az SZMSZ-ben) meghatározott sportszakembernek minősül, és rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Sportszakember különösen a sportedző (a sportág megjelölésével), sportoktató (a sportág megjelölésével), mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró.
Az EKHO választásának további feltételei:
Az EKHO maximum évi 25 millió forint bevételre alkalmazható, feltéve hogy a magánszemély egyébként az adóévben legalább az éves minimálbér (12*73.500.-=882.000.-) után a járulékokat az általános (tehát nem kedvezményes) mértékek szerint megfizette, megfizeti.
A gyakorlat úgy néz ki, hogy például a munkavállaló havi 200.000.- forintos bruttó béréből 73.500.- forint a hagyományos módon kerül számfejtésre, a maradék 126.500.- forint pedig az EKHO szabályai szerint. Nyugdíjasnál nem kell figyelni a minimálbért.
4. START PLUSZ kártya
A munkaadót megillető járulékkedvezmények
Az érvényes START Plusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény a következők szerint illeti meg:
* a 27% társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a munkáltatót a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő fizetési kötelezettség,
* a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.
A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.
A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.
Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni.
A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START PLUSZ kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.
A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
A START PLUSZ kártya érvényessége
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év,
* az Art. 20/A.§ (2) bekezdésének db) alpontja alapján azonban legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak, és
* a gyes folyósítása mellett igényelt kártya esetén – a Pftv. 4.§ (1) bekezdéséből következően – legfeljebb a gyesre való jogosultság megszűnéséig terjedő időszak.
A START PLUSZ kártyára jogosultak körében meghatározott álláskereső személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult a START PLUSZ kártya kiváltására. Ebben az esetben a START PLUSZ kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható.

5. Egyéni vállalkozó számlakiállítása
Az egyéni vállalkozók számláik kibocsátásakor tüntessék fel az egyéni vállalkozói igazolványuk számát, mert ellenkező esetben a kifizetőnek adóelőleget kell levonnia a számlán feltüntetett összegből.

6. Sporttal összefüggő SZJA változások
Új Cafeteria elem lehet: évi 50 eFt értékben adható sporteseményre szóló jegy, bérlet adómentesen

7. Külföldi bizonylat, számla
Elektronikus is lehet, nem kell időbélyegző sem, ha a számlakellékek szerepelnek rajta.