Minimálbér 93 000 Ft
Garantált bérminimum 108 000 Ft
Egyéni járulék (alapja a kifizetett járulékot képező jövedelem)
NYJ 10 %
EJ 4 % természetbeni, 3 % (2011-ben 2 %) pénzbeni, 1,5 % munkaerőpiaci
Összesen 18,5 %
Szociális hozzájárulási adó 27 % (2011-ben munkáltatói)
EVA 37 % (2011-ben 30%)
ÁFA 27 % (2011-ben 25 %)
2011. december 31., szombat
2010. november 1., hétfő
Mérlegképes továbbképzés 2010
1. Közcélű adomány SZJA
Megszűnt 2010. január 1-től.
2. Közcélú adomány TAO
Megszűntek a támogatáshoz kapcsolódó korrekciós tételek 2010. január 1-től.
Azonban adományigazolás kiállítható. A vállalkozó elszámolhatja költségként az igazolás alapján, mint végleges térítés nélküli pénzeszközátadást (ami vállalkozás érdekében felmerült elismert költség), mivel az az egyesület eredményét nem fordítja veszteségbe, ezért nincs vele más teendő.
Tartós adományozási szerződés esetén (az adományt legalább négy évig, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben, ellenszolgáltatás nélkül adja a közhasznú szervezetnek) azonban 20 % adókedvezmény érvényesíthető legfeljebb az adózási előtti eredmény összegéig.
3. Reprezentáció, üzleti ajándék
A társasági adóalapot növelő reprezentáció , üzleti ajándék (hivatalosan: a vállalkozás érdekében el nem ismert költség) személyi jövedelemadó mentességre a SZJA törvény értékbeli korlátozást nem tartalmaz.
Viszont a társadalmi szervezet, amennyiben nincs TAO kötelezettsége, akkor nem növeli a reprezentációval az adóalapját, tehát az SZJA törvény szerint adózik. Azaz az összes ráfordításának 10 százalékáig adómentes, felette természetbeni juttatások utáni 54 százalékos adót fizet.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
XIII. Fejezet
TERMÉSZETBENI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK, ENGEDMÉNYEK
A természetbeni juttatások
69. §
(7) A kifizető - ha a reprezentáció, üzleti ajándék egyébként e törvény szerint nem adómentes, az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem köteles megállapítani, bevallani és megfizetni:
b) a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetén a reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok alapján meghatározott bevétel után a (4) bekezdés szerinti mértékkel számított adóból a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 54 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 54 százalékát.
3. EKHO - sport
2010. aug. 18-tól EKHO alá tartozhat a sportedző,
A 2010. augusztus 18-tól hatályos új EKHO törvény minket érintő változásairól szeretnék ezúton tájékoztatni: (A Magyar Közlöny 2010. évi 129. száma tartalmazza a törvény-módosítás részletes, kiadásra kerülő pontos szövegét MK 22361-62. oldalán találhato meg jelen írás végén)
Először pár szóban arról, mi is az az EKHO:
EKHO, vagyis egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás. Egyszerűsített azért, mert az így szerzett bruttó jövedelem 15%-át kell a magánszemélynek, és 20%-át a munkáltatónak (kifizetőnek) közteherként az állam felé befizetnie.
Mit is fedez a 15%, illetve a 20%:
A 15% EKHO (ezt fizeti a munkavállaló) fedez 9,5% személyi jövedelemadót, 3,9% nyugdíjjárulékot és 1,6% természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Ez azt jelenti, hogy az ekho-s jövedelem táppénzre, illetve munkanélküli ellátásra nem jogosít, továbbá nyugdíjas személy ekho-s jövedelme alapján 0,5%-os emelésre nem jogosult.
A 20% EKHO (ezt fizeti a munkáltató) fedez 1,2% egészségbiztosítási járulékot és 18,8% nyugdíjbiztosítási járulékot.
2618 Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Tehát például a munkaköre szerint edző munkavállalónak a következő képesítések egyikével rendelkeznie kell, hogy az EKHO-t választhassa:
- sportoktató (a sportág megjelölésével) középszintű szakképesítés
- sportedző (a sportág megjelölésével) középfokú képesítés
- testnevelő tanár felsőfokú szakképzettség
- okleveles testnevelő tanár felsőfokú szakképzettség
- testnevelő-edző felsőfokú szakképzettség
- szakedző felsőfokú szakképzettség
- okleveles szakedző felsőfokú szakképzettség
3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, a szövetség szabályzatában (jellemzően véleményem szerint az SZMSZ-ben) meghatározott sportszakembernek minősül, és rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Sportszakember különösen a sportedző (a sportág megjelölésével), sportoktató (a sportág megjelölésével), mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró.
Az EKHO választásának további feltételei:
Az EKHO maximum évi 25 millió forint bevételre alkalmazható, feltéve hogy a magánszemély egyébként az adóévben legalább az éves minimálbér (12*73.500.-=882.000.-) után a járulékokat az általános (tehát nem kedvezményes) mértékek szerint megfizette, megfizeti.
A gyakorlat úgy néz ki, hogy például a munkavállaló havi 200.000.- forintos bruttó béréből 73.500.- forint a hagyományos módon kerül számfejtésre, a maradék 126.500.- forint pedig az EKHO szabályai szerint. Nyugdíjasnál nem kell figyelni a minimálbért.
4. START PLUSZ kártya
A munkaadót megillető járulékkedvezmények
Az érvényes START Plusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény a következők szerint illeti meg:
* a 27% társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a munkáltatót a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő fizetési kötelezettség,
* a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.
A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.
A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.
Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni.
A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START PLUSZ kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.
A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
A START PLUSZ kártya érvényessége
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év,
* az Art. 20/A.§ (2) bekezdésének db) alpontja alapján azonban legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak, és
* a gyes folyósítása mellett igényelt kártya esetén – a Pftv. 4.§ (1) bekezdéséből következően – legfeljebb a gyesre való jogosultság megszűnéséig terjedő időszak.
A START PLUSZ kártyára jogosultak körében meghatározott álláskereső személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult a START PLUSZ kártya kiváltására. Ebben az esetben a START PLUSZ kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható.
5. Egyéni vállalkozó számlakiállítása
Az egyéni vállalkozók számláik kibocsátásakor tüntessék fel az egyéni vállalkozói igazolványuk számát, mert ellenkező esetben a kifizetőnek adóelőleget kell levonnia a számlán feltüntetett összegből.
6. Sporttal összefüggő SZJA változások
Új Cafeteria elem lehet: évi 50 eFt értékben adható sporteseményre szóló jegy, bérlet adómentesen
7. Külföldi bizonylat, számla
Elektronikus is lehet, nem kell időbélyegző sem, ha a számlakellékek szerepelnek rajta.
Megszűnt 2010. január 1-től.
2. Közcélú adomány TAO
Megszűntek a támogatáshoz kapcsolódó korrekciós tételek 2010. január 1-től.
Azonban adományigazolás kiállítható. A vállalkozó elszámolhatja költségként az igazolás alapján, mint végleges térítés nélküli pénzeszközátadást (ami vállalkozás érdekében felmerült elismert költség), mivel az az egyesület eredményét nem fordítja veszteségbe, ezért nincs vele más teendő.
Tartós adományozási szerződés esetén (az adományt legalább négy évig, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben, ellenszolgáltatás nélkül adja a közhasznú szervezetnek) azonban 20 % adókedvezmény érvényesíthető legfeljebb az adózási előtti eredmény összegéig.
3. Reprezentáció, üzleti ajándék
A társasági adóalapot növelő reprezentáció , üzleti ajándék (hivatalosan: a vállalkozás érdekében el nem ismert költség) személyi jövedelemadó mentességre a SZJA törvény értékbeli korlátozást nem tartalmaz.
Viszont a társadalmi szervezet, amennyiben nincs TAO kötelezettsége, akkor nem növeli a reprezentációval az adóalapját, tehát az SZJA törvény szerint adózik. Azaz az összes ráfordításának 10 százalékáig adómentes, felette természetbeni juttatások utáni 54 százalékos adót fizet.
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
XIII. Fejezet
TERMÉSZETBENI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK, ENGEDMÉNYEK
A természetbeni juttatások
69. §
(7) A kifizető - ha a reprezentáció, üzleti ajándék egyébként e törvény szerint nem adómentes, az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem köteles megállapítani, bevallani és megfizetni:
b) a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetén a reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok alapján meghatározott bevétel után a (4) bekezdés szerinti mértékkel számított adóból a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 54 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 54 százalékát.
3. EKHO - sport
2010. aug. 18-tól EKHO alá tartozhat a sportedző,
A 2010. augusztus 18-tól hatályos új EKHO törvény minket érintő változásairól szeretnék ezúton tájékoztatni: (A Magyar Közlöny 2010. évi 129. száma tartalmazza a törvény-módosítás részletes, kiadásra kerülő pontos szövegét MK 22361-62. oldalán találhato meg jelen írás végén)
Először pár szóban arról, mi is az az EKHO:
EKHO, vagyis egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás. Egyszerűsített azért, mert az így szerzett bruttó jövedelem 15%-át kell a magánszemélynek, és 20%-át a munkáltatónak (kifizetőnek) közteherként az állam felé befizetnie.
Mit is fedez a 15%, illetve a 20%:
A 15% EKHO (ezt fizeti a munkavállaló) fedez 9,5% személyi jövedelemadót, 3,9% nyugdíjjárulékot és 1,6% természetbeni egészségbiztosítási járulékot. Ez azt jelenti, hogy az ekho-s jövedelem táppénzre, illetve munkanélküli ellátásra nem jogosít, továbbá nyugdíjas személy ekho-s jövedelme alapján 0,5%-os emelésre nem jogosult.
A 20% EKHO (ezt fizeti a munkáltató) fedez 1,2% egészségbiztosítási járulékot és 18,8% nyugdíjbiztosítási járulékot.
2618 Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Tehát például a munkaköre szerint edző munkavállalónak a következő képesítések egyikével rendelkeznie kell, hogy az EKHO-t választhassa:
- sportoktató (a sportág megjelölésével) középszintű szakképesítés
- sportedző (a sportág megjelölésével) középfokú képesítés
- testnevelő tanár felsőfokú szakképzettség
- okleveles testnevelő tanár felsőfokú szakképzettség
- testnevelő-edző felsőfokú szakképzettség
- szakedző felsőfokú szakképzettség
- okleveles szakedző felsőfokú szakképzettség
3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, a szövetség szabályzatában (jellemzően véleményem szerint az SZMSZ-ben) meghatározott sportszakembernek minősül, és rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Sportszakember különösen a sportedző (a sportág megjelölésével), sportoktató (a sportág megjelölésével), mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró.
Az EKHO választásának további feltételei:
Az EKHO maximum évi 25 millió forint bevételre alkalmazható, feltéve hogy a magánszemély egyébként az adóévben legalább az éves minimálbér (12*73.500.-=882.000.-) után a járulékokat az általános (tehát nem kedvezményes) mértékek szerint megfizette, megfizeti.
A gyakorlat úgy néz ki, hogy például a munkavállaló havi 200.000.- forintos bruttó béréből 73.500.- forint a hagyományos módon kerül számfejtésre, a maradék 126.500.- forint pedig az EKHO szabályai szerint. Nyugdíjasnál nem kell figyelni a minimálbért.
4. START PLUSZ kártya
A munkaadót megillető járulékkedvezmények
Az érvényes START Plusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény a következők szerint illeti meg:
* a 27% társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a munkáltatót a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő fizetési kötelezettség,
* a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.
A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.
A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.
Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni.
A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START PLUSZ kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.
A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
A START PLUSZ kártya érvényessége
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év,
* az Art. 20/A.§ (2) bekezdésének db) alpontja alapján azonban legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak, és
* a gyes folyósítása mellett igényelt kártya esetén – a Pftv. 4.§ (1) bekezdéséből következően – legfeljebb a gyesre való jogosultság megszűnéséig terjedő időszak.
A START PLUSZ kártyára jogosultak körében meghatározott álláskereső személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult a START PLUSZ kártya kiváltására. Ebben az esetben a START PLUSZ kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható.
5. Egyéni vállalkozó számlakiállítása
Az egyéni vállalkozók számláik kibocsátásakor tüntessék fel az egyéni vállalkozói igazolványuk számát, mert ellenkező esetben a kifizetőnek adóelőleget kell levonnia a számlán feltüntetett összegből.
6. Sporttal összefüggő SZJA változások
Új Cafeteria elem lehet: évi 50 eFt értékben adható sporteseményre szóló jegy, bérlet adómentesen
7. Külföldi bizonylat, számla
Elektronikus is lehet, nem kell időbélyegző sem, ha a számlakellékek szerepelnek rajta.
A számla kötelező elemei
Kötelező elemek
A számla kötelező tartalmi elemeit az általános forgalmi adóról szóló törvény határozza meg, - régen is így volt, - mert ez az a bizonylat, amely az előzetesen felszámított adó levonására jogosít, de csak akkor, ha az előírt szabályoknak megfelel.
2007. december 31-ig a régi áfa-törvény előírása szerint az volt a szabály, hogy a termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a statisztikai besorolási számot (vtsz, SZJ,) akkor – és csak akkor! – kellett feltüntetni a kibocsátott számán, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény kifejezetten erre a számra való hivatkozással említette az adott ügyletet. Ez akkor fordult elő, ha valamilyen kedvezményről, speciális adózási módról vagy adómentességről rendelkezett a törvény. Az alkalmazandó statisztikai besorolási számhoz ún. állapotrögzítő rendelkezés kapcsolódott az adózás rendjéről szóló törvényben, melyben meghatározták azt az időpontot, amely a jelzőszám érvényességének napját jelölte. (Mint az előbb is utaltam rá, ezek a számok, még éven belül is többször változnak, az adózási szabályok viszont ennek függvényében nem változhatnak.)
Főszabályként tehát a statisztikai besorolási szám feltüntetése a számlán már 2007-ben sem volt kötelező feltétel, csak különleges esetekben.
2008. január 1-től az új áfatörvény is átvette ezt a szabályozást, melynek lényege az volt, hogy a statisztikai besorolási szám csak akkor jelenti a számla kötelező tartalmi elemét, vagyis csak akkor kellett feltüntetni és olyan részletezettségben a vtsz-t vagy SZJ-t, amennyiben „a törvény a terméket vagy szolgáltatást erre való hivatkozással jelöli.” Ez a rendelkezés ugyanazt jelentette, mint az előző évben hatályos előírás, tehát általános esetben nem kötelező feltüntetni a számlán a statisztikai besorolási számot, csak egyes különleges adózási módoknál.
Kötelező elemek május 1-jétől
2008. május 1-i hatállyal módosították az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt. E módosítás tartalmáról már rengeteg cikk megjelent. Az áfatörvény 169.§-a sorolja fel azokat a minimálisan megkövetelt adatokat, amelyeket egy számlának tartalmaznia kell. Ezek a következők:
1.) a számla kelte (amikor kibocsátotta az eladó)
2.) a számla sorszáma,
3.) az eladó adószáma,
4.) a beszerzést teljesítő, s emiatt adófizetésre kötelezett adózó adószáma,
5.) az eladó neve és címe,
6.) a vevő neve és címe,
7.) az értékesített termék vagy szolgáltatás megnevezése, annak jelölése a számla kibocsátására kötelezett adózó választása alapján,
8.) az értékesítés mennyisége, ha az természetes mértékegységben kifejezhető,
9.) a teljesítés időpontja, ha a számla kibocsátása (kelte) ettől eltérő időpontban történt,
10.) az értékesített termék vagy szolgáltatás egységára,
11.) az alkalmazott árengedmény, ha azt az egységár nem tartalmazta,
12.) az általános forgalmi adó alapja,
13.) az adó mértéke (hány százalékos),
14.) az áfa összege,
15.) egyértelmű megfogalmazás, vagy jogszabályi utalás arra, ha az értékesítés adómentes, vagy ha az áfa megfizetésére a vevő (a termék vagy szolgáltatás beszerzője) kötelezett,
16.) új közlekedési eszköz értékesítése esetén a törvényben meghatározott kiegészítő adatok (például: hengerűrtartalom, első forgalomba helyezés, eddig megtett km, stb.),
17.) utazásszervezési szolgáltatás esetén egyértelmű utalás a különleges adózási módra,
18.) használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, vagy régiség értékesítése esetén, egyértelmű utalás a különleges adózási mód alkalmazására,
19.) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében, a pénzügyi képviselő neve, címe, és adószáma.
A 2008. május 1-én hatályba lépett törvénymódosítással törölték a statisztikai besorolási számnak még abban a kicsi körben – például, ha valaki hulladékot értékesített, - való kötelező alkalmazását is, amely addig hatályban volt. A törvénymódosítás eleget tett annak a közösségi jogi kívánalomnak, hogy az adóalanynak lehetőséget kell biztosítani abban a tekintetben, hogy milyen módon kívánja szabatosan megjelölni a számlán, hogy milyen terméket értékesít, vagy milyen szolgáltatást nyújt.
Ezáltal a törvény értelmében nem kötelező a továbbiakban a számlán a Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számot, illetve a Vámtarifaszámot (vtsz.) feltüntetni akkor sem, amikor olyan termék értékesítése, vagy szolgáltatás nyújtása történik, amelyre a törvény ezen azonosítószámokkal hivatkozik. Azonban a számlát kibocsátó adóalanynak továbbra is lehetősége van arra, hogy ha saját maga úgy kívánja, akkor az általa kibocsátott számlán az SZJ, illetve a vtsz. hivatkozást is használja, azaz feltüntesse azt. Erre azonban senki nem kötelezheti, csak ha erről előzetesen írásban megállapodtak.
A számla kötelező tartalmi elemeit az általános forgalmi adóról szóló törvény határozza meg, - régen is így volt, - mert ez az a bizonylat, amely az előzetesen felszámított adó levonására jogosít, de csak akkor, ha az előírt szabályoknak megfelel.
2007. december 31-ig a régi áfa-törvény előírása szerint az volt a szabály, hogy a termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a statisztikai besorolási számot (vtsz, SZJ,) akkor – és csak akkor! – kellett feltüntetni a kibocsátott számán, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény kifejezetten erre a számra való hivatkozással említette az adott ügyletet. Ez akkor fordult elő, ha valamilyen kedvezményről, speciális adózási módról vagy adómentességről rendelkezett a törvény. Az alkalmazandó statisztikai besorolási számhoz ún. állapotrögzítő rendelkezés kapcsolódott az adózás rendjéről szóló törvényben, melyben meghatározták azt az időpontot, amely a jelzőszám érvényességének napját jelölte. (Mint az előbb is utaltam rá, ezek a számok, még éven belül is többször változnak, az adózási szabályok viszont ennek függvényében nem változhatnak.)
Főszabályként tehát a statisztikai besorolási szám feltüntetése a számlán már 2007-ben sem volt kötelező feltétel, csak különleges esetekben.
2008. január 1-től az új áfatörvény is átvette ezt a szabályozást, melynek lényege az volt, hogy a statisztikai besorolási szám csak akkor jelenti a számla kötelező tartalmi elemét, vagyis csak akkor kellett feltüntetni és olyan részletezettségben a vtsz-t vagy SZJ-t, amennyiben „a törvény a terméket vagy szolgáltatást erre való hivatkozással jelöli.” Ez a rendelkezés ugyanazt jelentette, mint az előző évben hatályos előírás, tehát általános esetben nem kötelező feltüntetni a számlán a statisztikai besorolási számot, csak egyes különleges adózási módoknál.
Kötelező elemek május 1-jétől
2008. május 1-i hatállyal módosították az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt. E módosítás tartalmáról már rengeteg cikk megjelent. Az áfatörvény 169.§-a sorolja fel azokat a minimálisan megkövetelt adatokat, amelyeket egy számlának tartalmaznia kell. Ezek a következők:
1.) a számla kelte (amikor kibocsátotta az eladó)
2.) a számla sorszáma,
3.) az eladó adószáma,
4.) a beszerzést teljesítő, s emiatt adófizetésre kötelezett adózó adószáma,
5.) az eladó neve és címe,
6.) a vevő neve és címe,
7.) az értékesített termék vagy szolgáltatás megnevezése, annak jelölése a számla kibocsátására kötelezett adózó választása alapján,
8.) az értékesítés mennyisége, ha az természetes mértékegységben kifejezhető,
9.) a teljesítés időpontja, ha a számla kibocsátása (kelte) ettől eltérő időpontban történt,
10.) az értékesített termék vagy szolgáltatás egységára,
11.) az alkalmazott árengedmény, ha azt az egységár nem tartalmazta,
12.) az általános forgalmi adó alapja,
13.) az adó mértéke (hány százalékos),
14.) az áfa összege,
15.) egyértelmű megfogalmazás, vagy jogszabályi utalás arra, ha az értékesítés adómentes, vagy ha az áfa megfizetésére a vevő (a termék vagy szolgáltatás beszerzője) kötelezett,
16.) új közlekedési eszköz értékesítése esetén a törvényben meghatározott kiegészítő adatok (például: hengerűrtartalom, első forgalomba helyezés, eddig megtett km, stb.),
17.) utazásszervezési szolgáltatás esetén egyértelmű utalás a különleges adózási módra,
18.) használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, vagy régiség értékesítése esetén, egyértelmű utalás a különleges adózási mód alkalmazására,
19.) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében, a pénzügyi képviselő neve, címe, és adószáma.
A 2008. május 1-én hatályba lépett törvénymódosítással törölték a statisztikai besorolási számnak még abban a kicsi körben – például, ha valaki hulladékot értékesített, - való kötelező alkalmazását is, amely addig hatályban volt. A törvénymódosítás eleget tett annak a közösségi jogi kívánalomnak, hogy az adóalanynak lehetőséget kell biztosítani abban a tekintetben, hogy milyen módon kívánja szabatosan megjelölni a számlán, hogy milyen terméket értékesít, vagy milyen szolgáltatást nyújt.
Ezáltal a törvény értelmében nem kötelező a továbbiakban a számlán a Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számot, illetve a Vámtarifaszámot (vtsz.) feltüntetni akkor sem, amikor olyan termék értékesítése, vagy szolgáltatás nyújtása történik, amelyre a törvény ezen azonosítószámokkal hivatkozik. Azonban a számlát kibocsátó adóalanynak továbbra is lehetősége van arra, hogy ha saját maga úgy kívánja, akkor az általa kibocsátott számlán az SZJ, illetve a vtsz. hivatkozást is használja, azaz feltüntesse azt. Erre azonban senki nem kötelezheti, csak ha erről előzetesen írásban megállapodtak.
2009. november 30., hétfő
Mérlegképes továbbképzés 2009
1. Papp Julianna nyugdíjba ment. Helyette a pénzügyminisztériumban: Kósa Erzsébet 327-2637.
2. 2013. jan 1. után az egyetemi végzettségre nem adják meg a mérlegképes regisztrációt a pénzügyminisztériumban. Ha valaki nem jár el a tanfolyamra, akkor visszavonják, 2 évig nem regisztrálhat újra, és után már csak Mérlegképes Könyvelő tanfolyam (3 év) elvégzése után, plusz újabb 3 év gyakorlat.
3. A regisztrált mérlegképes könyvelők adatai nyilvánosak 2009. jan. 1-től. Én pl. itt vagyok:
http://www1.pm.gov.hu/web/home.nsf/portalarticles/C709F79F5199CF5CC1256E5C003484EB/$File/A-B.xls
4. Kerekítés: egyéb bevétel és egyéb kiadás.
5. A céginformációs jegyzék ingyenes és nyilvános:
http://www.e-cegjegyzek.hu/info/page/ceginfo
Megismerhető a szolgáltatás segítségével a cég fennálló vagy törölt cégjegyzékszáma, cégneve, székhelye, telephelye, fióktelepe, főtevékenysége, jegyzett tőkéje, adószáma, továbbá az is, ha felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll.
Megtudhatók továbbá a bejegyzési és változásbejegyzési kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatai és a csoportosított adatok lekérdezésével a cégtulajdonosi (tagi, részvényesi) minőség, képviseleti jogosultság, felügyelőbizottsági tagság is. Így lehetővé vált annak ingyenes ellenőrzése, hogy a szerződés, teljesítési igazolás aláírója valóban a cég jogosult képviselője-e (a „trükköző" cégek meg egy lehetőséggel szegényebbek lettek).
Az ingyenes szolgáltatás nem váltja ki teljes mértékben a fizetős lehetőségeket, hiszen például a cégek pénzügyi adatai nem érhetők el a honlapon, jóllehet olykor azok is beszédesek lehetnek, például óvatosságra inthet a cég túlzott eladósodottsága.
6. A pénzkezelési szabályzatot át kell nézni, ugyanis 2007. január 1-től van kötelező tartalma (számviteli törvény). Minta: www.szabalyzat.com Legfontosabb a napi záró pénzkészlet meghatározása: az összes bevétel 2 %-a (min 500 eFt). A zárópénzkészlet meghatározásához a naptári hónaponként számított napi átlagot kell figyelembevenni.
Készpénzcsökkentési lehetőség: előlegadás (30 nap után jövedelem).
7. Bizonylatolással kapcsolatos megjegyzések
- 2007. jan. 1-től más bizonylatok is lehetnek a könyvelés alapja, nem kifejezetten a számla: banki értesítő, szerződés, stb.
- a számlán szereplni kell a kiállító adószámának, a vevőének nem.
- vtsz, szj nem kötelező a számlán.
- ha természetes mértékegységben kifejezhető, akkor mennyiség, egységár szerepeljen a számlán, adó alóli mentességre egyértelmű utalás.
- számlakibocsátás: készpénzes aznap, egyéb 15 napon belül
- gyűjtőszámla lehetséges (az adóalanyra vonatkozó adómegállaptási időszakon belül)
- nem kell számla: ha van más okirat (900 000 Ft alatt), készpénzes nem kéri (csak nem jogi személy esetén).
2. 2013. jan 1. után az egyetemi végzettségre nem adják meg a mérlegképes regisztrációt a pénzügyminisztériumban. Ha valaki nem jár el a tanfolyamra, akkor visszavonják, 2 évig nem regisztrálhat újra, és után már csak Mérlegképes Könyvelő tanfolyam (3 év) elvégzése után, plusz újabb 3 év gyakorlat.
3. A regisztrált mérlegképes könyvelők adatai nyilvánosak 2009. jan. 1-től. Én pl. itt vagyok:
http://www1.pm.gov.hu/web/home.nsf/portalarticles/C709F79F5199CF5CC1256E5C003484EB/$File/A-B.xls
4. Kerekítés: egyéb bevétel és egyéb kiadás.
5. A céginformációs jegyzék ingyenes és nyilvános:
http://www.e-cegjegyzek.hu/info/page/ceginfo
Megismerhető a szolgáltatás segítségével a cég fennálló vagy törölt cégjegyzékszáma, cégneve, székhelye, telephelye, fióktelepe, főtevékenysége, jegyzett tőkéje, adószáma, továbbá az is, ha felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll.
Megtudhatók továbbá a bejegyzési és változásbejegyzési kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatai és a csoportosított adatok lekérdezésével a cégtulajdonosi (tagi, részvényesi) minőség, képviseleti jogosultság, felügyelőbizottsági tagság is. Így lehetővé vált annak ingyenes ellenőrzése, hogy a szerződés, teljesítési igazolás aláírója valóban a cég jogosult képviselője-e (a „trükköző" cégek meg egy lehetőséggel szegényebbek lettek).
Az ingyenes szolgáltatás nem váltja ki teljes mértékben a fizetős lehetőségeket, hiszen például a cégek pénzügyi adatai nem érhetők el a honlapon, jóllehet olykor azok is beszédesek lehetnek, például óvatosságra inthet a cég túlzott eladósodottsága.
6. A pénzkezelési szabályzatot át kell nézni, ugyanis 2007. január 1-től van kötelező tartalma (számviteli törvény). Minta: www.szabalyzat.com Legfontosabb a napi záró pénzkészlet meghatározása: az összes bevétel 2 %-a (min 500 eFt). A zárópénzkészlet meghatározásához a naptári hónaponként számított napi átlagot kell figyelembevenni.
Készpénzcsökkentési lehetőség: előlegadás (30 nap után jövedelem).
7. Bizonylatolással kapcsolatos megjegyzések
- 2007. jan. 1-től más bizonylatok is lehetnek a könyvelés alapja, nem kifejezetten a számla: banki értesítő, szerződés, stb.
- a számlán szereplni kell a kiállító adószámának, a vevőének nem.
- vtsz, szj nem kötelező a számlán.
- ha természetes mértékegységben kifejezhető, akkor mennyiség, egységár szerepeljen a számlán, adó alóli mentességre egyértelmű utalás.
- számlakibocsátás: készpénzes aznap, egyéb 15 napon belül
- gyűjtőszámla lehetséges (az adóalanyra vonatkozó adómegállaptási időszakon belül)
- nem kell számla: ha van más okirat (900 000 Ft alatt), készpénzes nem kéri (csak nem jogi személy esetén).
2009. március 6., péntek
Kifizető érdekében használt saját jármű költségtérítése
Két módon:
1. Útnyilvántartás alapján
A ténylegesen megtett utak figyelembevételével vagy átalány alapján. A kapott összeg SJZA-köteles bevétel, melyre költség számolható el (üzemanyagnorma (vagy számla) alapján vagy 9 Ft átalány per km).
2. Kiküldetési rendelvény alapján
Nem csak munkaviszony, hanem más jogviszony esetén is. Ha a térítés mértéke nem több mint az APEH norma szerinti benzinköltség és 9 Ft normaköltség, akkor nem SZJA-köteles.
1. Útnyilvántartás alapján
A ténylegesen megtett utak figyelembevételével vagy átalány alapján. A kapott összeg SJZA-köteles bevétel, melyre költség számolható el (üzemanyagnorma (vagy számla) alapján vagy 9 Ft átalány per km).
2. Kiküldetési rendelvény alapján
Nem csak munkaviszony, hanem más jogviszony esetén is. Ha a térítés mértéke nem több mint az APEH norma szerinti benzinköltség és 9 Ft normaköltség, akkor nem SZJA-köteles.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
