Az Egyesület a társasági adó alanya, abban az esetben is, ha nem folytat vállalkozási tevékenységet, mivel az általános adóalanyiság érvényesül.
A törvény szerint a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) folytató adóalanyt társasági adókötelezettség terheli, és erről az adóévet követő év május 31-éig a xx28.számú (kétszeres könyvvitelt vezetők esetén xx29. számú) társasági adóbevallást kötelesek az APEH-nak megküldeni, függetlenül attól, hogy nyereség, veszteség vagy 0 szaldós az eredmény.
Számlaszám: 10032000-01076019 APEH Társasági adó bevételi számla
Vállalkozási tevékenység hiányában – a cél szerinti tevékenységből származó – pozitív tárgyévi eredmény után sincs adófizetési kötelezettség. Ez esetben az Egyesület a társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 15-éig bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot kell hogy tegyen arról, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el. A bevallást helyettesítő nyomtatvány az évente egyszeri bevallásra kötelezett szervezetek számára a xx03. számú nyomtatvány (havi és negyedéves bevallásra kötelezetteknek az xx05. sz.)
A kedvezményezett – nem vállalkozási – tevékenységek a következők: közhasznú tevékenység, a kizárólag közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység az összes bevételben képvisel, azzal hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell figyelembe venni (nem kedvezményezett a nem hitelintézettől kapott kamat, továbbá a nem az államtól kapott osztalék).
Az adóalap megállapítása
Vállalkozási tevékenység bevétele
- Vállalkozási tevékenység költsége, ráfordítása
± Adózás előtti eredmény
- Csökkentő korrekciós tételek
+ Növelő korrekciós tételek
± Adóalap
Az Egyesületnek a pozitív adóalap 16 százalékát kell megfizetni abban az esetben, ha az adóévi vállalkozási bevétel meghaladja a 10 millió forintot, vagy több mint az adóévben elért összes bevétel 10 százaléka (adómentes értékhatár).
A vállalkozási tevékenységet is folytató nonprofit szervezetnek év közzben nem kell társasági adóelőleget megállapítani, fizetni, bevallani, hanem az azt követő év május 31-ig.
2008. március 12., szerda
2008. március 11., kedd
224/2000. Korm. rendelet
224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
16. §
„(5) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az érdekeltségi hozzájárulást – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el.
20. §
(5) Az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezõen, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden mellékletén köteles feltüntetni a következõ szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”
(6) Az (1)-(5) bekezdés alá nem tartozó egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésõbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követõ 150 napon belül el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia.
16. §
„(5) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az érdekeltségi hozzájárulást – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el.
20. §
(5) Az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezõen, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden mellékletén köteles feltüntetni a következõ szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”
(6) Az (1)-(5) bekezdés alá nem tartozó egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésõbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követõ 150 napon belül el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia.
114/1992. Korm. rendelet
114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről
5. § A társadalmi szervezet üzemeltetési, fenntartási költségeit (kiadásait) és az egyéb közvetett költségeket (kiadásokat) - ideértve a közös célra használt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is - a társadalmi szervezetnek a célja szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek bevételének arányában kell évente megosztania.
5. § A társadalmi szervezet üzemeltetési, fenntartási költségeit (kiadásait) és az egyéb közvetett költségeket (kiadásokat) - ideértve a közös célra használt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is - a társadalmi szervezetnek a célja szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek bevételének arányában kell évente megosztania.
A számviteli törvényből
Sztv. 103. §.
(4)
Ha a gazdálkodó jogszabály vagy államközi megállapodás alapján a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a kapott pénzösszeget kötelezettségként kell a pénzforgalmi nyilvántartásába felvennie. Az ebből származó kötelezettséget akkor és olyan összegben kell az adóköteles egyéb bevételek közé átvezetni, amikor és amekkora összegben a kapott (befolyt) pénz elköltéséhez költség (termelési és kezelési költség vagy értékcsökkenés) elszámolása kapcsolódik. Ha a támogatási cél – a támogatási okiratban foglalt határidőig – nem valósult meg, de a kapott pénzt nem kell visszafizetni, a határidő lejáratakor annak a kötelezettségek között nyilvántartott összegét adóköteles egyéb bevételként elszámolva kell a kötelezettségek közül kivezetni. Az adóköteles egyéb bevételként elszámolt összeget az eredménylevezetés pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek tételébe kell beállítani.
106. §
(1) Az egyszerűsített mérlegben, a devizában fennálló követeléseket és kötelezettségeket – függetlenül attól, hogy azok állományba vétele pénzbevétellel vagy pénzkiadással együttjárt-e – pénzügyi rendezésükig a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken lehet kimutatni.
(2) Az egyszerűsített mérlegben a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát a pénz tényleges befolyásakor (jóváírásakor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken lehet kimutatni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapon csak abban az esetben kell – az esetleges árfolyamváltozás miatt – átértékelni, ha az árfolyamváltozás a gazdálkodó számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentősnek minősül.
112. §
(1)Amennyiben a gazdálkodó a devizaköveteléseit és devizakötelezettségeit, valamint valuta- és devizakészletét a 106. § (3) bekezdése szerint a mérlegfordulónapon átértékeli, az árfolyamkülönbözeteket a következők szerint kell számításba vennie:
a) árfolyamnyereséget bevételként elszámolni nem szabad,
b) a pénzkiadásból származó követelések és pénzbevételből származó kötelezettségek, továbbá a valuta- és devizakészletek árfolyamveszteségét értékvesztésként el kell számolni.
(2) A devizában fennálló követelések és kötelezettségek nyilvántartás szerinti értéke és a forintra átszámított értéke közötti, a kiegyenlítéskor realizált árfolyamkülönbözetet
a) vevőkövetelés esetén előjelétől függetlenül az árbevételben,
b) minden egyéb követelés esetében az árfolyamnyereséget adóköteles bevételként, az árfolyamveszteséget az egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások között,
c) a szállítóval szembeni kötelezettség teljesítésekor, előjelétől függetlenül az anyag- és árubeszerzés költségei között, illetve a beruházás üzembe helyezéséig, a vagyoni értékű jog használatba vételéig egyéb kiadásként, ezt követően árfolyamnyereség esetén egyéb adóköteles bevételként, árfolyamveszteség esetén egyéb termelési és kezelési költségként,
d) minden egyéb kötelezettség esetében az árfolyamnyereséget adóköteles bevételként, az árfolyamveszteséget egyéb termelési és kezelési költségként, ráfordításként
kell elszámolni, és annak megfelelően kell az eredménylevezetés tételeiben szerepeltetni, hogy a követelés, a kötelezettség kiegyenlítése pénzben vagy más eszköz átadásával-átvételével történt meg.
Egyszeres könyvvitel
162. §
(1) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen.
(2) A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki.
(3) A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.
A bizonylatok megőrzése
169. §
(1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni.
(2) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ide értve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.
(4)
Ha a gazdálkodó jogszabály vagy államközi megállapodás alapján a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a kapott pénzösszeget kötelezettségként kell a pénzforgalmi nyilvántartásába felvennie. Az ebből származó kötelezettséget akkor és olyan összegben kell az adóköteles egyéb bevételek közé átvezetni, amikor és amekkora összegben a kapott (befolyt) pénz elköltéséhez költség (termelési és kezelési költség vagy értékcsökkenés) elszámolása kapcsolódik. Ha a támogatási cél – a támogatási okiratban foglalt határidőig – nem valósult meg, de a kapott pénzt nem kell visszafizetni, a határidő lejáratakor annak a kötelezettségek között nyilvántartott összegét adóköteles egyéb bevételként elszámolva kell a kötelezettségek közül kivezetni. Az adóköteles egyéb bevételként elszámolt összeget az eredménylevezetés pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek tételébe kell beállítani.
106. §
(1) Az egyszerűsített mérlegben, a devizában fennálló követeléseket és kötelezettségeket – függetlenül attól, hogy azok állományba vétele pénzbevétellel vagy pénzkiadással együttjárt-e – pénzügyi rendezésükig a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken lehet kimutatni.
(2) Az egyszerűsített mérlegben a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát a pénz tényleges befolyásakor (jóváírásakor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken lehet kimutatni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapon csak abban az esetben kell – az esetleges árfolyamváltozás miatt – átértékelni, ha az árfolyamváltozás a gazdálkodó számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentősnek minősül.
112. §
(1)Amennyiben a gazdálkodó a devizaköveteléseit és devizakötelezettségeit, valamint valuta- és devizakészletét a 106. § (3) bekezdése szerint a mérlegfordulónapon átértékeli, az árfolyamkülönbözeteket a következők szerint kell számításba vennie:
a) árfolyamnyereséget bevételként elszámolni nem szabad,
b) a pénzkiadásból származó követelések és pénzbevételből származó kötelezettségek, továbbá a valuta- és devizakészletek árfolyamveszteségét értékvesztésként el kell számolni.
(2) A devizában fennálló követelések és kötelezettségek nyilvántartás szerinti értéke és a forintra átszámított értéke közötti, a kiegyenlítéskor realizált árfolyamkülönbözetet
a) vevőkövetelés esetén előjelétől függetlenül az árbevételben,
b) minden egyéb követelés esetében az árfolyamnyereséget adóköteles bevételként, az árfolyamveszteséget az egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások között,
c) a szállítóval szembeni kötelezettség teljesítésekor, előjelétől függetlenül az anyag- és árubeszerzés költségei között, illetve a beruházás üzembe helyezéséig, a vagyoni értékű jog használatba vételéig egyéb kiadásként, ezt követően árfolyamnyereség esetén egyéb adóköteles bevételként, árfolyamveszteség esetén egyéb termelési és kezelési költségként,
d) minden egyéb kötelezettség esetében az árfolyamnyereséget adóköteles bevételként, az árfolyamveszteséget egyéb termelési és kezelési költségként, ráfordításként
kell elszámolni, és annak megfelelően kell az eredménylevezetés tételeiben szerepeltetni, hogy a követelés, a kötelezettség kiegyenlítése pénzben vagy más eszköz átadásával-átvételével történt meg.
Egyszeres könyvvitel
162. §
(1) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen.
(2) A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki.
(3) A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.
A bizonylatok megőrzése
169. §
(1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni.
(2) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ide értve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.
A nonprofit szervezetek támogatóit megillető kedvezmények
Mi a közcélú adomány?
A közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben (a továbbiakban: Ksztv.) nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) támogatására az adóévben a társasági adótörvény (a továbbiakban: TAO tv.) hatálya alá tartozó támogató által ingyenesen, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, magánszemély támogató által ingyenesen, visszafizetési kötelezettség nélkül átadott pénzbeli támogatás.
A közcélú adományként történő adóhatósági elismerés feltétele, hogy a hatóság által egy esetleges vizsgálati eljárásban ne legyen megállapítható, hogy a juttatás nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú célt, és az nem jelent a kapcsolódó adókedvezményeken túl vagyoni előnyt az adományozónak, közeli hozzátartozójának, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának.
A vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás. A vagyoni előny fogalmát a jogszabály nem határozza meg, amelyből az következik, hogy mindenfajta juttatás, amelyet a szervezet a fent megjelölt személyeknek nyújt, ilyen vagyoni előnynek számít.
A jogszabály tehát azt tilalmazza, hogy a támogatónak ne jelentsen kettős előnyt az adományozás egyrészt oly módon, hogy a támogatás értéke alapján adókedvezményt vesz igénybe, másrészt pedig úgy, hogy a támogató érdekeltségi körébe tartozó személyek kapjanak ellenszolgáltatást a támogatott szervezettől a támogatásért cserébe.
Mi nem tekinthető közcélú adománynak?
Nem közcélú tehát az adomány, ha akár közvetve is megállapítható, hogy a befizetés csak látszólagos, vagy csak látszólagosan szolgál közérdekű célt.
Akkor sem közcélú az adomány, ha az adományozónak, tisztségviselőinek stb. vagy a magánszemély hozzátartozójának vagyoni előnyt jelent.
Nem minősül vagyoni előnynek, ha az adományozó nevére, tevékenységére utal a szervezet.
Annak eldöntése még várat magára, hogy a reklám ilyen utalásnak tekinthető-e, illetőleg hogy mi a határ a névre történő egyszerű utalás és a támogató érdekében végzett reklámtevékenység között. Ez utóbbi ugyanis közvetve jelenthet vagyoni előnyt a támogatónak az általa értékesített termékekkel kapcsolatos vásárlás ösztönzése miatt. Az elhatárolást segíti, hogy a reklámtevékenység esetén szinte kivétel nélkül megjelenik a „támogatásért” elvárt konkrét ellenszolgáltatás!
Igazolás
Minden adókedvezmény érvényesítésének alapja a támogatott nonprofit szervezet által 2 példányban kiadott igazolás. Az eredeti példányt az adományozó kapja, ezen igazolások másodpéldányait adódokumentumként pedig a kiállítónak kell megőrizni az adójogi elévülési idő végéig. Ezzel igazolja ugyanis a támogató és a támogatott a támogatás megtörténtét és annak értékét.
Mit kell tartalmaznia az igazolásnak?
Az igazolás pontos tartalma a támogató személyétől függően eltérő. Általánosságban elmondható, hogy minden igazolásnak tartalmaznia kell a támogató adatain kívül a közhasznú szervezet nevét, székhelyét, adószámát, közhasznúsági fokozatát, a támogatott célt és a támogatás összegét, értékét.
Az igazolás pontos tartalmát a támogató személyétől függően az SZJA tv. valamint a TAO tv. tartalmazza.
Csak közhasznú szervezet adhat ki adókedvezményre jogosító igazolást?
Igen, az adózók az 1999-tõl hatályos szabályok szerint már csak közhasznú szervezetként besorolt szervezeteket támogathatnak kedvezményesen.
Csak a közhasznú célra adott adományról adható ki igazolás?
Igen, ha nem közhasznú célra nyújtják a támogatást, arról igazolás nem adható ki.
Mi történik, ha egy szervezet jogosulatlanul igazolást ad ki?
Ekkor az igazolás kiállítása valótlan adat feltüntetésnek minősül. Aki ilyen igazolás szerint csökkentette az adóját vagy adóalapját, annál esetleges ellenőrzés adóhiányt fog megállapítani.
Tartós adományozás
A közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás (nem magánszemély támogató esetében az értékpapír átadása is), ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja.
Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
Mi történik, ha az adományozó nem tudja teljesíteni a szerződést?
Ha a szerződés tejesítése a közhasznú szervezet közhasznú minősítésének megszűnése miatt hiúsul meg, a kedvezmény adományozó általi visszafizetését, ha az adományozó szerződésszegése miatt hiúsul meg, a kedvezmény kétszeresének visszafizetését írják elő a jogszabályok.
Társasági adó hatálya alá tartozók adományozása (1996. évi LXXXI. törvény, 7.§)
Az adomány formája
A társasági adóban, eltérően a magánszemélytől, a társaság adhat támogatást pénzben és eszközökben valamint szolgáltatás formájában is. Mint arra a korábbiakban utaltunk, magánszemély támogatást csak pénzben adhat.
Az igazolás tartalma
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
1. a kiállító és az adózó megnevezését
2. a kiállító és adózó székhelyét / lakcímét
3. a kiállító és adózó adóazonosító jelét / adószámát
4. az adomány összegét
5. a támogatott célt
6. a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot
A kedvezmény kiszámítása
Mit csökkent a kedvezmény?
A kedvezmény adóalap kedvezmény, tehát a pozitív adóalapot csökkenthető.
Az adóalap csökkentés mértéke a különböző közhasznúsági fokozatú szervezeteknél:
Kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatása esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány másfélszeres összege, azonban legfeljebb az adózás előtti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Közhasznú szervezetek támogatása esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány teljes összege, de ez az adóalap csökkentő kedvezmény legfeljebb az adózás előtti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthető
Mind kiemelkedően közhasznú, mind közhasznú szervezet támogatása esetén maximálisan az adózás elõtti eredmény 25%-a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Tartós adományozás esetén az adóalap csökkentés mértéke a különböző közhasznúsági fokozattal rendelkező szervezetek támogatása esetén:
Kiemelkedően közhasznú szervezetek esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány másfélszeres összege + az adomány további 20%-a.
Közhasznú szervezeteknél, ill. közérdekű kötelezettségvállalás esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány teljes összege, + az adomány további 20%-a.
Mindkét fenti esetben legfeljebb azonban az adózás előtti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Mind kiemelkedően közhasznú, mind közhasznú szervezet támogatása esetén maximálisan az adózás előtti eredmény 25%-a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Magánszemélyek adományozása (1995. évi CXVII. törvény, 3.§, 41.§)
Az adomány formája
A személyi jövedelemadóról szóló törvény csak a pénzbeli adományozás esetére ismeri el az adókedvezmény igénybevételét, így a természetbeni vagy szolgáltatás adományozása esetén adókedvezmény nem érvényesíthető. Mindez vonatkozik az egyéni vállalkozóra is.
Az igazolás tartalma
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
1. a kiállító és a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) megnevezését, nevét,
2. székhelyét, lakóhelyét, telephelyét,
3. adóazonosító számát, adószámát
4. a közcélú adomány összegét
5. a támogatott célt,
6. továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.
A kedvezmény kiszámítása
Mit csökkent a kedvezmény?
A kedvezménnyel nem az adóalapot, hanem az abból kiszámított adót kell csökkenteni.
Az adócsökkentés mértéke a különböző közhasznúsági fokozattal rendelkező támogatott szervezetek esetén:
Kiemelkedõen közhasznú szervezetek esetén a befizetett összeg 30%-a maximum azonban 100.000.,-Ft.
Közhasznú szervezetek esetén szintén a befizetett összeg 30%-a írható le az adóból, maximum azonban 50.000.,- Ft.
Tartós adományozás esetén az adócsökkentés mértéke:
Kiemelkedően közhasznú és közhasznú szervezetek támogatása esetén a 2.1.3.3.2 pontban hivatkozott 30 %-hoz további 5% kiegészítő kedvezmény kapcsolódik azzal, hogy a 100.000.,- illetve az 50.000.,-Ft-os maximum ebben az esetben is irányadó.
Adományozás civil szervezeteknek
1.)
a.) Magánszemély csak pénz adományát érvényesítheti adókedvezményként a
befizetett összeg 30%-áig közhasznú szervezetnél max. 50 ezer forintig
kiemelten közhasznú szervezetnél max. 100 ezer forintig.
A fenti összegek ebben az esetben az adót csökkentik akár nulláig.
b.) Közérdekű kötelezettségvállalás – ideértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását, valamint a költségvetési szervek alapkutatására, alkalmazott kutatására vagy kísérleti fejlesztésére adott támogatás 30% max. 50 ezer Ft.
2.)
Gazdasági társaság készpénzen kívül a természetben vagy szolgáltatásként nyújtott adományt is leírhatja
pozitív adóalapja 20%-ig közhasznú szervezet esetén az adomány 100%-át
kiemelten közhasznú szervezet esetén 150%-át.
A természetbeni vagy szolgáltatást nyújtó gazdasági társaságnak ezen adománya után nem kell az áfa összegét megfizetni.
3.)
Tartós adományozás esetén (1+3 év) a második évtől lehet érvényesíteni
a.) magánszemély esetén csak pénz lehet, és az adomány 35%-áig
közhasznú szervezetnél max. 50 ezer forintig
kiemelten közhasznú szervezetnél max. 100 ezer forintig.
b.) társaság esetén pénz vagy értékpapír lehet, az adomány 20%-áig
közhasznú szervezet esetén az adomány 120%-át
kiemelten közhasznú szervezet esetén 170%-át.
A közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben (a továbbiakban: Ksztv.) nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) támogatására az adóévben a társasági adótörvény (a továbbiakban: TAO tv.) hatálya alá tartozó támogató által ingyenesen, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, magánszemély támogató által ingyenesen, visszafizetési kötelezettség nélkül átadott pénzbeli támogatás.
A közcélú adományként történő adóhatósági elismerés feltétele, hogy a hatóság által egy esetleges vizsgálati eljárásban ne legyen megállapítható, hogy a juttatás nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú célt, és az nem jelent a kapcsolódó adókedvezményeken túl vagyoni előnyt az adományozónak, közeli hozzátartozójának, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának.
A vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás. A vagyoni előny fogalmát a jogszabály nem határozza meg, amelyből az következik, hogy mindenfajta juttatás, amelyet a szervezet a fent megjelölt személyeknek nyújt, ilyen vagyoni előnynek számít.
A jogszabály tehát azt tilalmazza, hogy a támogatónak ne jelentsen kettős előnyt az adományozás egyrészt oly módon, hogy a támogatás értéke alapján adókedvezményt vesz igénybe, másrészt pedig úgy, hogy a támogató érdekeltségi körébe tartozó személyek kapjanak ellenszolgáltatást a támogatott szervezettől a támogatásért cserébe.
Mi nem tekinthető közcélú adománynak?
Nem közcélú tehát az adomány, ha akár közvetve is megállapítható, hogy a befizetés csak látszólagos, vagy csak látszólagosan szolgál közérdekű célt.
Akkor sem közcélú az adomány, ha az adományozónak, tisztségviselőinek stb. vagy a magánszemély hozzátartozójának vagyoni előnyt jelent.
Nem minősül vagyoni előnynek, ha az adományozó nevére, tevékenységére utal a szervezet.
Annak eldöntése még várat magára, hogy a reklám ilyen utalásnak tekinthető-e, illetőleg hogy mi a határ a névre történő egyszerű utalás és a támogató érdekében végzett reklámtevékenység között. Ez utóbbi ugyanis közvetve jelenthet vagyoni előnyt a támogatónak az általa értékesített termékekkel kapcsolatos vásárlás ösztönzése miatt. Az elhatárolást segíti, hogy a reklámtevékenység esetén szinte kivétel nélkül megjelenik a „támogatásért” elvárt konkrét ellenszolgáltatás!
Igazolás
Minden adókedvezmény érvényesítésének alapja a támogatott nonprofit szervezet által 2 példányban kiadott igazolás. Az eredeti példányt az adományozó kapja, ezen igazolások másodpéldányait adódokumentumként pedig a kiállítónak kell megőrizni az adójogi elévülési idő végéig. Ezzel igazolja ugyanis a támogató és a támogatott a támogatás megtörténtét és annak értékét.
Mit kell tartalmaznia az igazolásnak?
Az igazolás pontos tartalma a támogató személyétől függően eltérő. Általánosságban elmondható, hogy minden igazolásnak tartalmaznia kell a támogató adatain kívül a közhasznú szervezet nevét, székhelyét, adószámát, közhasznúsági fokozatát, a támogatott célt és a támogatás összegét, értékét.
Az igazolás pontos tartalmát a támogató személyétől függően az SZJA tv. valamint a TAO tv. tartalmazza.
Csak közhasznú szervezet adhat ki adókedvezményre jogosító igazolást?
Igen, az adózók az 1999-tõl hatályos szabályok szerint már csak közhasznú szervezetként besorolt szervezeteket támogathatnak kedvezményesen.
Csak a közhasznú célra adott adományról adható ki igazolás?
Igen, ha nem közhasznú célra nyújtják a támogatást, arról igazolás nem adható ki.
Mi történik, ha egy szervezet jogosulatlanul igazolást ad ki?
Ekkor az igazolás kiállítása valótlan adat feltüntetésnek minősül. Aki ilyen igazolás szerint csökkentette az adóját vagy adóalapját, annál esetleges ellenőrzés adóhiányt fog megállapítani.
Tartós adományozás
A közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás (nem magánszemély támogató esetében az értékpapír átadása is), ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja.
Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
Mi történik, ha az adományozó nem tudja teljesíteni a szerződést?
Ha a szerződés tejesítése a közhasznú szervezet közhasznú minősítésének megszűnése miatt hiúsul meg, a kedvezmény adományozó általi visszafizetését, ha az adományozó szerződésszegése miatt hiúsul meg, a kedvezmény kétszeresének visszafizetését írják elő a jogszabályok.
Társasági adó hatálya alá tartozók adományozása (1996. évi LXXXI. törvény, 7.§)
Az adomány formája
A társasági adóban, eltérően a magánszemélytől, a társaság adhat támogatást pénzben és eszközökben valamint szolgáltatás formájában is. Mint arra a korábbiakban utaltunk, magánszemély támogatást csak pénzben adhat.
Az igazolás tartalma
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
1. a kiállító és az adózó megnevezését
2. a kiállító és adózó székhelyét / lakcímét
3. a kiállító és adózó adóazonosító jelét / adószámát
4. az adomány összegét
5. a támogatott célt
6. a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot
A kedvezmény kiszámítása
Mit csökkent a kedvezmény?
A kedvezmény adóalap kedvezmény, tehát a pozitív adóalapot csökkenthető.
Az adóalap csökkentés mértéke a különböző közhasznúsági fokozatú szervezeteknél:
Kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatása esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány másfélszeres összege, azonban legfeljebb az adózás előtti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Közhasznú szervezetek támogatása esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány teljes összege, de ez az adóalap csökkentő kedvezmény legfeljebb az adózás előtti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthető
Mind kiemelkedően közhasznú, mind közhasznú szervezet támogatása esetén maximálisan az adózás elõtti eredmény 25%-a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Tartós adományozás esetén az adóalap csökkentés mértéke a különböző közhasznúsági fokozattal rendelkező szervezetek támogatása esetén:
Kiemelkedően közhasznú szervezetek esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány másfélszeres összege + az adomány további 20%-a.
Közhasznú szervezeteknél, ill. közérdekű kötelezettségvállalás esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány teljes összege, + az adomány további 20%-a.
Mindkét fenti esetben legfeljebb azonban az adózás előtti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Mind kiemelkedően közhasznú, mind közhasznú szervezet támogatása esetén maximálisan az adózás előtti eredmény 25%-a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Magánszemélyek adományozása (1995. évi CXVII. törvény, 3.§, 41.§)
Az adomány formája
A személyi jövedelemadóról szóló törvény csak a pénzbeli adományozás esetére ismeri el az adókedvezmény igénybevételét, így a természetbeni vagy szolgáltatás adományozása esetén adókedvezmény nem érvényesíthető. Mindez vonatkozik az egyéni vállalkozóra is.
Az igazolás tartalma
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
1. a kiállító és a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) megnevezését, nevét,
2. székhelyét, lakóhelyét, telephelyét,
3. adóazonosító számát, adószámát
4. a közcélú adomány összegét
5. a támogatott célt,
6. továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.
A kedvezmény kiszámítása
Mit csökkent a kedvezmény?
A kedvezménnyel nem az adóalapot, hanem az abból kiszámított adót kell csökkenteni.
Az adócsökkentés mértéke a különböző közhasznúsági fokozattal rendelkező támogatott szervezetek esetén:
Kiemelkedõen közhasznú szervezetek esetén a befizetett összeg 30%-a maximum azonban 100.000.,-Ft.
Közhasznú szervezetek esetén szintén a befizetett összeg 30%-a írható le az adóból, maximum azonban 50.000.,- Ft.
Tartós adományozás esetén az adócsökkentés mértéke:
Kiemelkedően közhasznú és közhasznú szervezetek támogatása esetén a 2.1.3.3.2 pontban hivatkozott 30 %-hoz további 5% kiegészítő kedvezmény kapcsolódik azzal, hogy a 100.000.,- illetve az 50.000.,-Ft-os maximum ebben az esetben is irányadó.
Adományozás civil szervezeteknek
1.)
a.) Magánszemély csak pénz adományát érvényesítheti adókedvezményként a
befizetett összeg 30%-áig közhasznú szervezetnél max. 50 ezer forintig
kiemelten közhasznú szervezetnél max. 100 ezer forintig.
A fenti összegek ebben az esetben az adót csökkentik akár nulláig.
b.) Közérdekű kötelezettségvállalás – ideértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását, valamint a költségvetési szervek alapkutatására, alkalmazott kutatására vagy kísérleti fejlesztésére adott támogatás 30% max. 50 ezer Ft.
2.)
Gazdasági társaság készpénzen kívül a természetben vagy szolgáltatásként nyújtott adományt is leírhatja
pozitív adóalapja 20%-ig közhasznú szervezet esetén az adomány 100%-át
kiemelten közhasznú szervezet esetén 150%-át.
A természetbeni vagy szolgáltatást nyújtó gazdasági társaságnak ezen adománya után nem kell az áfa összegét megfizetni.
3.)
Tartós adományozás esetén (1+3 év) a második évtől lehet érvényesíteni
a.) magánszemély esetén csak pénz lehet, és az adomány 35%-áig
közhasznú szervezetnél max. 50 ezer forintig
kiemelten közhasznú szervezetnél max. 100 ezer forintig.
b.) társaság esetén pénz vagy értékpapír lehet, az adomány 20%-áig
közhasznú szervezet esetén az adomány 120%-át
kiemelten közhasznú szervezet esetén 170%-át.
A számláról
A számláról
2008.02.05, Forrás: Kovácsné Álmosdy Judit
Teljesítés időpontja
A régi általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében is az értékesítés teljesítésének időpontjában kellett kiállítani a számlát - akkor is, ha erről sokan nem vettek tudomást -, hiszen a jogszabály a számviteli törvény előírásaira hivatkozott, mivel a számla is számviteli bizonylat. Tehát a gazdasági esemény megtörténtének időpontja volt a döntő. Az új áfa törvény szintén a teljesítés időpontjához fűzi a számlakibocsátás kötelezettségét elsődlegesen. Amennyiben ezt valamilyen érthető okból nem tudjuk megvalósítani, akkor a számla kiállítását 15 napon belül végre kell hajtanunk. Ennek a véghatáridőnek az elmulasztása már szankcionálható, hiszen főszabályként a teljesítés időpontja adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Amennyiben a teljesítés időpontja és a számlakibocsátás kelte nem esik egybe, akkor a teljesítési időpontnak is szerepelnie kell a számlán.
A számla kibocsátási határidőnek viszont semmi köze ahhoz, hogy a számlánkat mikor fizetik majd ki. A számvitelben sem véletlenül van teljesítés időpontja, és a pénzügyi teljesítés időpontja. A gazdasági esemény megtörténtének időpontjával rögzítjük a számla adatait, vagyis árbevétel, fizetendő áfa és vevőkövetelés keletkezik. Remélhetőleg ez jótékony hatással lesz a fizetési fegyelemre is, hiszen a számla befogadója nem kaphatja vissza a levonható áfáját, amíg ki nem fizette a számlát. A forgótőke mozgását akadályozzák a 60-90-180 napos fizetési határidők.
Tudjunk róla, hogy a fizetési határidő nem kötelező tartalmi eleme a számlának, hiszen az szerződéses kellék, a késedelmi kamattal együtt. Ez utóbbit felesleges ráírni a számlára, mert vagy a szerződésben szerepel vagy pedig a Ptk. előírásai a mérvadók, bármit is írunk a számla alján!
Tehát ezentúl nem tehetünk eleget vevőnk azon felszólításának, hogy ne számlázzunk felé addig, amíg ő pénzhez nem jut a saját vevőjétől. A számla kibocsátásának mind az áfások, mind pedig az evások esetében jelentősége van.
Részletfizetés illetve részteljesítés
Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok között találjuk a részteljesítést. Az 57.§. szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. Ez általában az építőiparra jellemző, ahol részteljesítés esetén is adófizetési kötelezettség keletkezik. Az új áfatörvény 58.§-ának szövegezéséből néhányan arra a téves következtetésre jutottak, hogy ha egy terméket részletfizetéssel értékesítenek, akkor a részletekről külön-külön bocsátanak ki számlát. Ez az értelmezés téves. Mégpedig azért, mert ha vásárolok 10 db bontókalapácsot 3 havi részletre, ezek a termékek akkor sem oszthatók. Tehát egyszerre, a birtokba adáskor kell számlázni őket. A részletfizetés ebben az esetben csupán egy pénzügyi konstrukció, amelynek nincs köze az általános forgalmi adó szerint vagy a számvitel szerint értelmezhető teljesítéshez. Az ügylet a 10 db termék vevő részére történt átadáskor megvalósult. Még akkor is, ha tulajdonjog-fenntartással éltek a szerződésben.
Számlakibocsátó fizetendő áfája
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 147.§-a szerint, a törvény egyéb rendelkezéseitől függetlenül adófizetésre kötelezett az, aki a számlán áthárított adót, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékértéket (16,67 és 4,76%) tüntet fel. Az adót a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személy, szervezet fizeti, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlán más tüntette fel jogosulatlanul az említett adatokat.
A számla kibocsátása, abban áthárított áfa feltüntetése tehát felelősséggel jár, hiszen az áthárított áfa más adóalanyt adólevonásra jogosít. A törvény ezt a felelősséget úgy juttatja érvényre, hogy mindenkit áfafizetésre kötelez, aki a számlájában áthárított adót, felszámított adómértéket tüntet fel. Amennyiben a számlakibocsátó adókötelezettségének elmulasztása adóhatósági ellenőrzés során derül ki, úgy a számlakibocsátót az adó megfizetésére adóhatósági határozat kötelezi, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a számlát jogosulatlanul állították ki a nevében (pl. ellopták a számlatömbjét).
Előleg
Termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. Előlegfizetés esetén a számlát a fizetendő adó megállapításáig kell kibocsátani, de legkésőbb 15 napon belül. Vagyis amikor jóváírják a bankszámlánkon az előleget, az a dátum a teljesítés időpontja és az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja is. Ez a szabály a régi áfatörvényben is így szerepelt. Főszabályként a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.
De fordított adózás esetén ez a szabály nem alkalmazható. Az eladó kapja az előleget, az ő bankszámláján írják jóvá, s ebben az időpontban kiállítja a számláját, de a fordított adózás miatt áfát nem tartalmaz az előleg, hiszen az eladó adófizetésre nem kötelezett. A vevőnél szintén nem keletkezhet még adófizetési kötelezettség, mert a törvény szerint a termék beszerzője illetve a szolgáltatás igénybevevője (vevő) a fizetendő adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján állapítja meg. A felsoroltak közül az az időpont alkalmazandó, amelyik a leghamarabb következik be. Tehát fordított adózás esetén az előleg nem áfás.
2008.02.05, Forrás: Kovácsné Álmosdy Judit
Teljesítés időpontja
A régi általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében is az értékesítés teljesítésének időpontjában kellett kiállítani a számlát - akkor is, ha erről sokan nem vettek tudomást -, hiszen a jogszabály a számviteli törvény előírásaira hivatkozott, mivel a számla is számviteli bizonylat. Tehát a gazdasági esemény megtörténtének időpontja volt a döntő. Az új áfa törvény szintén a teljesítés időpontjához fűzi a számlakibocsátás kötelezettségét elsődlegesen. Amennyiben ezt valamilyen érthető okból nem tudjuk megvalósítani, akkor a számla kiállítását 15 napon belül végre kell hajtanunk. Ennek a véghatáridőnek az elmulasztása már szankcionálható, hiszen főszabályként a teljesítés időpontja adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Amennyiben a teljesítés időpontja és a számlakibocsátás kelte nem esik egybe, akkor a teljesítési időpontnak is szerepelnie kell a számlán.
A számla kibocsátási határidőnek viszont semmi köze ahhoz, hogy a számlánkat mikor fizetik majd ki. A számvitelben sem véletlenül van teljesítés időpontja, és a pénzügyi teljesítés időpontja. A gazdasági esemény megtörténtének időpontjával rögzítjük a számla adatait, vagyis árbevétel, fizetendő áfa és vevőkövetelés keletkezik. Remélhetőleg ez jótékony hatással lesz a fizetési fegyelemre is, hiszen a számla befogadója nem kaphatja vissza a levonható áfáját, amíg ki nem fizette a számlát. A forgótőke mozgását akadályozzák a 60-90-180 napos fizetési határidők.
Tudjunk róla, hogy a fizetési határidő nem kötelező tartalmi eleme a számlának, hiszen az szerződéses kellék, a késedelmi kamattal együtt. Ez utóbbit felesleges ráírni a számlára, mert vagy a szerződésben szerepel vagy pedig a Ptk. előírásai a mérvadók, bármit is írunk a számla alján!
Tehát ezentúl nem tehetünk eleget vevőnk azon felszólításának, hogy ne számlázzunk felé addig, amíg ő pénzhez nem jut a saját vevőjétől. A számla kibocsátásának mind az áfások, mind pedig az evások esetében jelentősége van.
Részletfizetés illetve részteljesítés
Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok között találjuk a részteljesítést. Az 57.§. szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. Ez általában az építőiparra jellemző, ahol részteljesítés esetén is adófizetési kötelezettség keletkezik. Az új áfatörvény 58.§-ának szövegezéséből néhányan arra a téves következtetésre jutottak, hogy ha egy terméket részletfizetéssel értékesítenek, akkor a részletekről külön-külön bocsátanak ki számlát. Ez az értelmezés téves. Mégpedig azért, mert ha vásárolok 10 db bontókalapácsot 3 havi részletre, ezek a termékek akkor sem oszthatók. Tehát egyszerre, a birtokba adáskor kell számlázni őket. A részletfizetés ebben az esetben csupán egy pénzügyi konstrukció, amelynek nincs köze az általános forgalmi adó szerint vagy a számvitel szerint értelmezhető teljesítéshez. Az ügylet a 10 db termék vevő részére történt átadáskor megvalósult. Még akkor is, ha tulajdonjog-fenntartással éltek a szerződésben.
Számlakibocsátó fizetendő áfája
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 147.§-a szerint, a törvény egyéb rendelkezéseitől függetlenül adófizetésre kötelezett az, aki a számlán áthárított adót, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékértéket (16,67 és 4,76%) tüntet fel. Az adót a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személy, szervezet fizeti, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlán más tüntette fel jogosulatlanul az említett adatokat.
A számla kibocsátása, abban áthárított áfa feltüntetése tehát felelősséggel jár, hiszen az áthárított áfa más adóalanyt adólevonásra jogosít. A törvény ezt a felelősséget úgy juttatja érvényre, hogy mindenkit áfafizetésre kötelez, aki a számlájában áthárított adót, felszámított adómértéket tüntet fel. Amennyiben a számlakibocsátó adókötelezettségének elmulasztása adóhatósági ellenőrzés során derül ki, úgy a számlakibocsátót az adó megfizetésére adóhatósági határozat kötelezi, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a számlát jogosulatlanul állították ki a nevében (pl. ellopták a számlatömbjét).
Előleg
Termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. Előlegfizetés esetén a számlát a fizetendő adó megállapításáig kell kibocsátani, de legkésőbb 15 napon belül. Vagyis amikor jóváírják a bankszámlánkon az előleget, az a dátum a teljesítés időpontja és az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja is. Ez a szabály a régi áfatörvényben is így szerepelt. Főszabályként a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.
De fordított adózás esetén ez a szabály nem alkalmazható. Az eladó kapja az előleget, az ő bankszámláján írják jóvá, s ebben az időpontban kiállítja a számláját, de a fordított adózás miatt áfát nem tartalmaz az előleg, hiszen az eladó adófizetésre nem kötelezett. A vevőnél szintén nem keletkezhet még adófizetési kötelezettség, mert a törvény szerint a termék beszerzője illetve a szolgáltatás igénybevevője (vevő) a fizetendő adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján állapítja meg. A felsoroltak közül az az időpont alkalmazandó, amelyik a leghamarabb következik be. Tehát fordított adózás esetén az előleg nem áfás.
egészségpénztár 2008
Egészségpénztárra vonatkozó szabályok 2008-ban
2008.02.29
Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére.
Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre: Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nem vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:
- egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;
- vizitdíj- és kórházinapidíj-hozzájárulás, mely az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás;
- az otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató által nyújthat;
- gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;
- fürdőszolgáltatás támogatása, melynek keretében a gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvízivócsarnok és gyógybarlang - barlangterápiás intézet - egészségügyi szolgáltatásai, gyógyellátásai igénybevételének támogatása vagy közfürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevételének támogatása;
- látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatások, mely a Braille-írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint a vak pénztártag vagy a pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
- életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet.
- a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása;
- a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása: az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása visszakerült az adómentesen nyújtható kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások közé;
- pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként, az Ebt. 44§-a szerinti keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
- hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén;
- a gyógyüdülés támogatása, melynek keretében a természetes gyógytényezőkről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülőben vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó gyógyüdülés igénybevétele támogatható;
- egészségügyi üdülés támogatása, amelynek keretében kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti szállodában vagy üdülőházban; valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.33. pontjában meghatározott üdülőben igénybe vett olyan üdülés igénybevétele támogatható, melynek során a szálloda, az üdülőház, illetve az üdülő saját gyógyászati részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával, a pénztárral kötött szerződésben foglaltak szerint egészségügyi szolgáltatást nyújt.
A gyógyüdülés és az egészségügyi üdülés együttes összege naptári évenként 160 ezer forintot nem haladhatja meg - több szolgáltatásra jogosult személy általi együttes igénybevétel esetén, pedig naptári évenként 240 ezer forint értékben vehetők figyelembe.
- A sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása, melynek keretében különösen pálya-, uszoda-, teremhasználatra, illetve foglalkozáson való részvételre jogosító bérletjegy megvásárlása támogatható.
Nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat, sportlábbeli és az étkezés költsége.
Fogyatékos személyek esetén a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásnak minősül a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges sportruházat, sportlábbeli, utazás, szállás költsége, ideértve a fogyatékos személy sportolásához szükséges kísérő(k) utazásának és szállásának költségét.
A sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása személyenként és naptári évenként legfeljebb a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összegének mértékéig vehető igénybe - azaz 2008. évben 69 000 forint összegben (tehát a keretösszeg nem együttesen vonatkozik a jogosultakra, hanem személyenként külön-külön érvényes).
Az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások körébe tartozik:
- a természetgyógyászati szolgáltatások;
- a rekreációs üdülés, melynek keretében a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés;
- a sporteszközök vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszközök (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint például a kar-, könyök-, térd-, és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható;
- életmódváltozást elősegítő szolgáltatás, melynek keretében egészségügyi szolgáltató vagy természetgyógyász által nyújtott méregtelenítő kúra, léböjtkúra, preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, valamint a fogyókúraprogram támogatható;
- gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.
2008.02.29
Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére.
Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre: Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nem vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:
- egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;
- vizitdíj- és kórházinapidíj-hozzájárulás, mely az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás;
- az otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató által nyújthat;
- gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;
- fürdőszolgáltatás támogatása, melynek keretében a gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvízivócsarnok és gyógybarlang - barlangterápiás intézet - egészségügyi szolgáltatásai, gyógyellátásai igénybevételének támogatása vagy közfürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevételének támogatása;
- látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatások, mely a Braille-írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint a vak pénztártag vagy a pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
- életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet.
- a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása;
- a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása: az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása visszakerült az adómentesen nyújtható kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások közé;
- pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként, az Ebt. 44§-a szerinti keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
- hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén;
- a gyógyüdülés támogatása, melynek keretében a természetes gyógytényezőkről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülőben vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó gyógyüdülés igénybevétele támogatható;
- egészségügyi üdülés támogatása, amelynek keretében kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti szállodában vagy üdülőházban; valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.33. pontjában meghatározott üdülőben igénybe vett olyan üdülés igénybevétele támogatható, melynek során a szálloda, az üdülőház, illetve az üdülő saját gyógyászati részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával, a pénztárral kötött szerződésben foglaltak szerint egészségügyi szolgáltatást nyújt.
A gyógyüdülés és az egészségügyi üdülés együttes összege naptári évenként 160 ezer forintot nem haladhatja meg - több szolgáltatásra jogosult személy általi együttes igénybevétel esetén, pedig naptári évenként 240 ezer forint értékben vehetők figyelembe.
- A sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása, melynek keretében különösen pálya-, uszoda-, teremhasználatra, illetve foglalkozáson való részvételre jogosító bérletjegy megvásárlása támogatható.
Nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat, sportlábbeli és az étkezés költsége.
Fogyatékos személyek esetén a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásnak minősül a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges sportruházat, sportlábbeli, utazás, szállás költsége, ideértve a fogyatékos személy sportolásához szükséges kísérő(k) utazásának és szállásának költségét.
A sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása személyenként és naptári évenként legfeljebb a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összegének mértékéig vehető igénybe - azaz 2008. évben 69 000 forint összegben (tehát a keretösszeg nem együttesen vonatkozik a jogosultakra, hanem személyenként külön-külön érvényes).
Az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások körébe tartozik:
- a természetgyógyászati szolgáltatások;
- a rekreációs üdülés, melynek keretében a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés;
- a sporteszközök vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszközök (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint például a kar-, könyök-, térd-, és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható;
- életmódváltozást elősegítő szolgáltatás, melynek keretében egészségügyi szolgáltató vagy természetgyógyász által nyújtott méregtelenítő kúra, léböjtkúra, preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, valamint a fogyókúraprogram támogatható;
- gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
