Mi a közcélú adomány?
A közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben (a továbbiakban: Ksztv.) nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) támogatására az adóévben a társasági adótörvény (a továbbiakban: TAO tv.) hatálya alá tartozó támogató által ingyenesen, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, magánszemély támogató által ingyenesen, visszafizetési kötelezettség nélkül átadott pénzbeli támogatás.
A közcélú adományként történő adóhatósági elismerés feltétele, hogy a hatóság által egy esetleges vizsgálati eljárásban ne legyen megállapítható, hogy a juttatás nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú célt, és az nem jelent a kapcsolódó adókedvezményeken túl vagyoni előnyt az adományozónak, közeli hozzátartozójának, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának.
A vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás. A vagyoni előny fogalmát a jogszabály nem határozza meg, amelyből az következik, hogy mindenfajta juttatás, amelyet a szervezet a fent megjelölt személyeknek nyújt, ilyen vagyoni előnynek számít.
A jogszabály tehát azt tilalmazza, hogy a támogatónak ne jelentsen kettős előnyt az adományozás egyrészt oly módon, hogy a támogatás értéke alapján adókedvezményt vesz igénybe, másrészt pedig úgy, hogy a támogató érdekeltségi körébe tartozó személyek kapjanak ellenszolgáltatást a támogatott szervezettől a támogatásért cserébe.
Mi nem tekinthető közcélú adománynak?
Nem közcélú tehát az adomány, ha akár közvetve is megállapítható, hogy a befizetés csak látszólagos, vagy csak látszólagosan szolgál közérdekű célt.
Akkor sem közcélú az adomány, ha az adományozónak, tisztségviselőinek stb. vagy a magánszemély hozzátartozójának vagyoni előnyt jelent.
Nem minősül vagyoni előnynek, ha az adományozó nevére, tevékenységére utal a szervezet.
Annak eldöntése még várat magára, hogy a reklám ilyen utalásnak tekinthető-e, illetőleg hogy mi a határ a névre történő egyszerű utalás és a támogató érdekében végzett reklámtevékenység között. Ez utóbbi ugyanis közvetve jelenthet vagyoni előnyt a támogatónak az általa értékesített termékekkel kapcsolatos vásárlás ösztönzése miatt. Az elhatárolást segíti, hogy a reklámtevékenység esetén szinte kivétel nélkül megjelenik a „támogatásért” elvárt konkrét ellenszolgáltatás!
Igazolás
Minden adókedvezmény érvényesítésének alapja a támogatott nonprofit szervezet által 2 példányban kiadott igazolás. Az eredeti példányt az adományozó kapja, ezen igazolások másodpéldányait adódokumentumként pedig a kiállítónak kell megőrizni az adójogi elévülési idő végéig. Ezzel igazolja ugyanis a támogató és a támogatott a támogatás megtörténtét és annak értékét.
Mit kell tartalmaznia az igazolásnak?
Az igazolás pontos tartalma a támogató személyétől függően eltérő. Általánosságban elmondható, hogy minden igazolásnak tartalmaznia kell a támogató adatain kívül a közhasznú szervezet nevét, székhelyét, adószámát, közhasznúsági fokozatát, a támogatott célt és a támogatás összegét, értékét.
Az igazolás pontos tartalmát a támogató személyétől függően az SZJA tv. valamint a TAO tv. tartalmazza.
Csak közhasznú szervezet adhat ki adókedvezményre jogosító igazolást?
Igen, az adózók az 1999-tõl hatályos szabályok szerint már csak közhasznú szervezetként besorolt szervezeteket támogathatnak kedvezményesen.
Csak a közhasznú célra adott adományról adható ki igazolás?
Igen, ha nem közhasznú célra nyújtják a támogatást, arról igazolás nem adható ki.
Mi történik, ha egy szervezet jogosulatlanul igazolást ad ki?
Ekkor az igazolás kiállítása valótlan adat feltüntetésnek minősül. Aki ilyen igazolás szerint csökkentette az adóját vagy adóalapját, annál esetleges ellenőrzés adóhiányt fog megállapítani.
Tartós adományozás
A közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás (nem magánszemély támogató esetében az értékpapír átadása is), ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja.
Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.
Mi történik, ha az adományozó nem tudja teljesíteni a szerződést?
Ha a szerződés tejesítése a közhasznú szervezet közhasznú minősítésének megszűnése miatt hiúsul meg, a kedvezmény adományozó általi visszafizetését, ha az adományozó szerződésszegése miatt hiúsul meg, a kedvezmény kétszeresének visszafizetését írják elő a jogszabályok.
Társasági adó hatálya alá tartozók adományozása (1996. évi LXXXI. törvény, 7.§)
Az adomány formája
A társasági adóban, eltérően a magánszemélytől, a társaság adhat támogatást pénzben és eszközökben valamint szolgáltatás formájában is. Mint arra a korábbiakban utaltunk, magánszemély támogatást csak pénzben adhat.
Az igazolás tartalma
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
1. a kiállító és az adózó megnevezését
2. a kiállító és adózó székhelyét / lakcímét
3. a kiállító és adózó adóazonosító jelét / adószámát
4. az adomány összegét
5. a támogatott célt
6. a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot
A kedvezmény kiszámítása
Mit csökkent a kedvezmény?
A kedvezmény adóalap kedvezmény, tehát a pozitív adóalapot csökkenthető.
Az adóalap csökkentés mértéke a különböző közhasznúsági fokozatú szervezeteknél:
Kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatása esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány másfélszeres összege, azonban legfeljebb az adózás előtti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Közhasznú szervezetek támogatása esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány teljes összege, de ez az adóalap csökkentő kedvezmény legfeljebb az adózás előtti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthető
Mind kiemelkedően közhasznú, mind közhasznú szervezet támogatása esetén maximálisan az adózás elõtti eredmény 25%-a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Tartós adományozás esetén az adóalap csökkentés mértéke a különböző közhasznúsági fokozattal rendelkező szervezetek támogatása esetén:
Kiemelkedően közhasznú szervezetek esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány másfélszeres összege + az adomány további 20%-a.
Közhasznú szervezeteknél, ill. közérdekű kötelezettségvállalás esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány teljes összege, + az adomány további 20%-a.
Mindkét fenti esetben legfeljebb azonban az adózás előtti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Mind kiemelkedően közhasznú, mind közhasznú szervezet támogatása esetén maximálisan az adózás előtti eredmény 25%-a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Magánszemélyek adományozása (1995. évi CXVII. törvény, 3.§, 41.§)
Az adomány formája
A személyi jövedelemadóról szóló törvény csak a pénzbeli adományozás esetére ismeri el az adókedvezmény igénybevételét, így a természetbeni vagy szolgáltatás adományozása esetén adókedvezmény nem érvényesíthető. Mindez vonatkozik az egyéni vállalkozóra is.
Az igazolás tartalma
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
1. a kiállító és a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) megnevezését, nevét,
2. székhelyét, lakóhelyét, telephelyét,
3. adóazonosító számát, adószámát
4. a közcélú adomány összegét
5. a támogatott célt,
6. továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.
A kedvezmény kiszámítása
Mit csökkent a kedvezmény?
A kedvezménnyel nem az adóalapot, hanem az abból kiszámított adót kell csökkenteni.
Az adócsökkentés mértéke a különböző közhasznúsági fokozattal rendelkező támogatott szervezetek esetén:
Kiemelkedõen közhasznú szervezetek esetén a befizetett összeg 30%-a maximum azonban 100.000.,-Ft.
Közhasznú szervezetek esetén szintén a befizetett összeg 30%-a írható le az adóból, maximum azonban 50.000.,- Ft.
Tartós adományozás esetén az adócsökkentés mértéke:
Kiemelkedően közhasznú és közhasznú szervezetek támogatása esetén a 2.1.3.3.2 pontban hivatkozott 30 %-hoz további 5% kiegészítő kedvezmény kapcsolódik azzal, hogy a 100.000.,- illetve az 50.000.,-Ft-os maximum ebben az esetben is irányadó.
Adományozás civil szervezeteknek
1.)
a.) Magánszemély csak pénz adományát érvényesítheti adókedvezményként a
befizetett összeg 30%-áig közhasznú szervezetnél max. 50 ezer forintig
kiemelten közhasznú szervezetnél max. 100 ezer forintig.
A fenti összegek ebben az esetben az adót csökkentik akár nulláig.
b.) Közérdekű kötelezettségvállalás – ideértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását, valamint a költségvetési szervek alapkutatására, alkalmazott kutatására vagy kísérleti fejlesztésére adott támogatás 30% max. 50 ezer Ft.
2.)
Gazdasági társaság készpénzen kívül a természetben vagy szolgáltatásként nyújtott adományt is leírhatja
pozitív adóalapja 20%-ig közhasznú szervezet esetén az adomány 100%-át
kiemelten közhasznú szervezet esetén 150%-át.
A természetbeni vagy szolgáltatást nyújtó gazdasági társaságnak ezen adománya után nem kell az áfa összegét megfizetni.
3.)
Tartós adományozás esetén (1+3 év) a második évtől lehet érvényesíteni
a.) magánszemély esetén csak pénz lehet, és az adomány 35%-áig
közhasznú szervezetnél max. 50 ezer forintig
kiemelten közhasznú szervezetnél max. 100 ezer forintig.
b.) társaság esetén pénz vagy értékpapír lehet, az adomány 20%-áig
közhasznú szervezet esetén az adomány 120%-át
kiemelten közhasznú szervezet esetén 170%-át.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése