2008. szeptember 4., csütörtök

1 % 2008

A 2007. évi adóbevalláshoz fűződő 2008-ban leadott 1%-os rendelkező nyilatkozatok esetében már az új törvény érvényes:

Mire használhatja fel a szervezet a kapott 1%-ot?

Közcélú tevékenységre (szervezet létesítő okiratában alaptevékenységként meghatározott)
Működésre (együttes összege az évente kiutalt költségvetési támogatás 30%-át nem haladhatja meg) Különösen az alábbiak vehetők figyelembe: bérköltség, székhely, működési hely − kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben − fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek; (különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak), postaköltségek, telefon-, internetszolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek).
(eddig csak közcélú tevékenységre)

Mit kell tennie a szervezetnek a kapott 1% felhasználása után?

A törvénymódosítás a kapott összegek felhasználásával történő elszámolás megkönnyítését, ingyenessé tételét szolgálja. A civil szervezeteknek és intézményeknek nem kell költséges sajtóközleményként közzétenniük, hogy mire használták az előző évben kapott összeget, hanem az összeg felhasználására vonatkozó adatokat az átutalást követő év október 31-ig az állami adóhatóság részére elektronikus úton kell megküldeniük, melyet az továbbít a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felé. A beszámolókat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ingyenesen közzé teszi a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján november 30-ig, és ezek egy évig nem távolíthatóak el onnan.

Azon szervezetnek, amely rendelkezik általa fenntartott, vagy a megbízása alapján működtetett olyan saját honlappal (melynek tartalmáért ő felel), a közleményét e felületen is el kell helyeznie az átutalást követő év december 15. napjáig, és azt legalább egy évig nem távolíthatja el.

4. Mit kell tennie az APEH-nak a kedvezményezett szervezettel kapcsolatban?
Ha a szükséges nyilatkozatok valamelyike hiányzik vagy a fenti 1. pontban felsorolt további feltétel valamelyike nem teljesül, akkor az APEH az adózó nyilatkozata ellenére sem utalja át a felajánlott 1%-okat. Ha az APEH a nyilatkozatokat valamilyen okból nem fogadja el, akkor erről határozatot kell hoznia, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt (vagy ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság) megváltoztathatja egy nemperes eljárás keretében 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén. Ha a szükséges nyilatkozatok és az igazolás hiánytalanok (és tartalmuk valódisága nem kérdéses), valamint a fenti 1. pontban felsorolt további felétetlek is teljesültek, akkor az APEH a nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb 2008. december 15-ig, köteles átutalni a kedvezményezett szervezet számára felajánlott 1%-okat.

Ha az APEH 2008. december 15-ig a rendelkező magánszemélyt az APEH érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti és az általa megjelölt kedvezményezett szervezet az APEH internetes holnapján közzétett tájékoztatóban szerepel, akkor a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni. Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezettel kapcsolatos körülmény miatt érvénytelennek minősül, akkor az APEH az adózót az indok megjelölése és határozat elfogadása nélkül, az elutasítást követő 30 napon belül értesíti.

A társadalmi szervezetek részére átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek törvényszerű felhasználását az APEH ellenőrizheti. A közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználás esetén az APEH erről határozatot hoz, és ennek alapján az összeget visszafizetteti.

Az APEH internetes honlapján tájékoztatást nyújt az 1%-os rendelkezések kedvezményezettjeinek nevéről, székhelyéről, adószámáról (2008 őszétől), az adott évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről. A jogszabályi feltételeknek megfelelő, ténylegesen támogatásban részesült kedvezményezettekről szóló tájékoztatót az APEH honlapja a rendelkezési év december 31-ét (jelen esetben 2008. december 31-ét) követően tartalmazza.

2008. augusztus 4., hétfő

A számlára vonatkozó szabályok

A számlában feltüntetett adó a számla kiállítójától követelhető, függetlenül attól, hogy azt helyes jogszabályi értelmezés alapján állapította-e meg, vagy az adót helyesen számolta-e ki.
A számlára vonatkozó alapvető szabályokat elsődlegesen az Általános forgalmi adóról szóló törvény és a Számvitelről szóló törvény határozza meg.
Az Általános forgalmi adóról szólótörvény - rendeltetésének megfelelően- a számlát az adó nyomon követésnek eszközeként, a Számviteli törvény pedig, mint a gazdasági esemény nyilvántartására alkalmas számviteli bizonylatként határozza meg.
Más jogszabályok - alapvetően törvényi felhatalmazás alapján - ezen számviteli bizonylatok (valamint nyugtaadást biztosító pénztárgépek, taxaméterek (és ide sorolva az elektronikus számlát) kiállításával, a számlázásra vonatkozó kapcsolatos szabályok előírásával, az adóazonosításra alkalmassággal, a számla befogadás szabályaival kapcsolatos előírásokat tartalmazzák.
Az adóalany csak számla birtokában gyakorolhat levonási jogot - a számla igazolja, hogy az adott terméket vagy szolgáltatást az adóalany vásárolta meg és csak arra az adóra nézve gyakorolhat adólevonási jogot, amelyet a számlában feltüntettek, a feltüntetett adó erejéig.
A számlázással összefüggő szabályokat a korábbi szabályozáshoz képest a 2008. január 1-jétől hatályba lépett 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban Áfa tv.) jelentősen módosította.
A számlázással kapcsolatos rendelkezéseket az Áfa tv. 159-178. paragrafusai tartalmazzák.
Számlázás és bizonylatolás szabályai
2008-tól a számlázás alapvető szabályai között a korábbi évekhez képest változás, hogy igazodva a 6. irányelvként definiált hozzáadott érték adóról szóló 2006/112-es EK irányelv rendelkezéseihez, ennek figyelembe vételével a bizonylatolás tekintetébe részletesebb szabályok kerültek meghatározásra.
Mint ismeretes az irányelv részletesen szabályozza számlázásra és a számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírásokat, melynél szigorúbb, de enyhébb szabályokat sem, több, vagy kevesebb adat feltűntetését a tagállamoknak meghatározni nem lehet.
Azonban a számla kibocsátója saját hatáskörében dönthet arról, hogy a minimális tartalmi követelményekhez képest bővebb adattartalommal bocsátja ki a számlát (kevesebbel nem teheti meg!).
Az adóalany köteles a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni, és ha figyelembe vesszük, a számviteli törvény szabályait ezt azonnal meg kell tennie.
Számlát kell kibocsátani akkor is, ha: - a számlakibocsátó részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet, ekkor a számla annak a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az előleg beszámítható, - a számlakibocsátó részére adóalanyként és/vagy jogi személynek nem minősülő személy, szervezet előleget fizet, és ha kifejezetten kéri a számla kibocsátását, ekkor a számla annak a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az előleg beszámítható, - a számlakibocsátó belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában, pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön.
Újdonságként jelentkezik, hogy a számla kibocsátására nem csak saját maga a kötelezett, hanem megbízása alapján és képviseletében az általa választott meghatalmazott is eleget tehet.
Ezt a megbízást a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen kötelező jelleggel írásban kell rögzíteni, melynek során részletesen meghatározzák a számlakibocsátás elfogadásának feltételeit és módját.
A meghatalmazás szólhat egy adott ügyletre vagy a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére. Ha azonban a számlakibocsátás meghatalmazott útján történik, akkor a számla kibocsátásból eredő kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős még abban az esetben is, ha a felek ettől eltérően állapodtak meg.
A meghatalmazott útján történő számlakibocsátási kötelezettség teljesítésének kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást.
A megbízás szabályait a Ptk. 474-483. paragrafusai, a meghatalmazás részletszabályait, pedig a Ptk. 222-223. paragrafusai tartalmazzák.
A számla kibocsátására főszabályként 15 napon belül eleget kell tenni. A kibocsátás időpontját viszonyíthatjuk a teljesítés időpontjához, de előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításához is.
Azonban figyeljünk arra, hogy a 15 napos határidőből ne csússzunk ki, ugyanis 2008-tól emelkedtek a bírságtételek, és az Art 45. paragrafusában megfogalmazott bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztása adókötelezettség nem teljesítésének minősül, mely után akár 500 000 forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
Sőt, érdemes vigyázni, nehogy az adóhatóság az Art. 172. § (2) bekezdését alkalmazza (pedig elvileg a lehetősége meglesz rá), mely szerint az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla, egyszerűsített számla, nyugta kibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki!
A számlát nem kötelező kézzel aláírni, azonban az elektronikus formában kibocsátott számla esetében legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni.

A sávos adókulcs alkalmazása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 19. §-ának 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint az adózó választhat, hogy a pozitív adóalap teljes összegére a 16%-os, vagy - a törvényi feltételek figyelembevételével - az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%-os és csak az e feletti összegre 16%-os mértékkel határozza meg fizetendő adóját. A kedvezményes adókulcs szerinti adófizetéssel - a Tao. tv. 2. § (2) bekezdése szerinti adóalanyok körében - az adóalapot sajátos szabályok szerint meghatározó szervezetek a következők szerint élhetnek.

A közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, felsőoktatási intézmény, európai területi együttműködési csoportosulás a sávos adókulcsot a Tao. tv. 9. § (6) bekezdése szerint meghatározott adóalapra alkalmazhatja.

Sportoló juttatásai

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 5. §-a alapján az amatőr sportoló ingyenes megbízási jogviszonyban áll. Díjazásban nem részesülhet, viszont a következő juttatásokat kaphatja:
a) az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, illetve az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás,
b) a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés, érem, ajándéktárgy stb.),
c) a szponzorálási szerződés keretében nyújtott támogatás.
A jelzett juttatásokat - feltéve, hogy e szerződés alapján kerül sor kifizetésükre - az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell adózás szempontjából minősíteni.
Ennek megfelelően - amennyiben tételes költségelszámolást választ - megilletheti őt saját tulajdonú személygépkocsi használat esetén a 9 Ft/km költségtérítés is.

Árfolyamválasztás a számviteli politikában

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60.§-a meghatározza azokat a szabályokat, melyek keretei között a számviteli politikánkban meg kell állapítanunk azt az árfolyamot, melyet a kettős könyvvitel vezetése során, valamint az analitikus nyilvántartásokban alkalmazunk. A választás minden esetben kötelező, ha forintban vezetjük könyveinket és valutás vagy devizás ügylet fordul elő a tevékenységünk során. (Nem minősül ilyennek, ha olyan szerződést kötünk, amely ugyan deviza-alapú, de a számlázás és a fizetés is forintban történik. Például bérleti díj 20 euró/négyzetméter, és a megállapodott időpont szerinti forintárfolyamon számláznak.)

Általános módszer
A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát - a választott - hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

A Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valuta
Ettől a szabálytól el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán, - ennek hiányában, országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján, - a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és deviza-eladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.

Csak devizavételi vagy csak deviza-eladási árfolyamon
A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál, a devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga helyett, valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető csak devizavételi vagy csak deviza-eladási árfolyamon is. Az általános szabályok szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetet viszont a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. E választás feltétele az is, hogy az általános értékelési előírás alkalmazásának az eszközökre és a forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős legyen, és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye az általános szabályok mellett nem teljesülne. Ebből nyilvánvaló, hogy ezt a "helyettesítő" módszert csak akkor választhatjuk, ha meg tudjuk indokolni számszerűsítve is, és a "jelentős mértékű eltérést" definiáljuk a számviteli politikánkban. Ezen kívül a kiegészítő mellékletben történő bemutatás miatt folyamatosan két módszerrel végezzük az átszámítást. Egyébként ez biztosíthatja annak bizonyítékát, hogy a jelentős eltérés még mindig fennáll.

A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget. Ugyanennek a fordítottja árfolyamveszteségként a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása.

2008-tól jelentkezik még az a technikai árfolyam-különbözet is, amelyet az általános forgalmi adóról szóló törvény különböző előírásai miatt kell elszámolnunk.

Viszonylag egyszerű helyzetben vagyunk akkor, ha valuta vagy deviza beszerzéséről van szó, melynek ellenértékét közvetlenül a bankunknak fizetjük forintban. Ilyenkor olyan árfolyamon kell értékelni, amennyit ténylegesen fizettünk érte forintban. Ebben az esetben tehát nincs választási lehetőségünk. Kivételt jelentenek azok a vállalkozások, amelyek alkalmazzák a valós értéken történő értékelést, mert ők a megszerzett valutakészletet vagy devizakészletet a szerzés napjára vonatkozó általuk választott árfolyamon értékelik, s így árfolyam-különbözetük keletkezik.

Ne feledjük azt sem, hogy ha a cég bankkártyájával fizetünk külföldön, akkor sem vonatkoztathatunk el az általános szabályoktól. Sok kisvállalkozásnak van ilyen ügylete még akkor is, ha rendszeres külföldi kapcsolatai nincsenek. Árfolyam-különbözet ebben az esetben is keletkezik. A bankkártyás fizetéskor gyakorlatilag megbízást ad a vevő a számlavezető banknak, hogy a fedezet erejéig teljesítsen kifizetést (átutalást) a kedvezményezett kereskedő vagy szolgáltató számlavezető bankja számára. (A szakmában vita van arról, hogy ez most előlegnek minősül, vagy pedig egy pénzügyileg azonnal teljesített technikai kötelezettségről van szó. Valójában nem lőnek vele nyulat, hogy a 3-as számlaosztályban vagy a 4-es számlaosztályban nyitunk-e technikai számlát. Egy külön számla azonban mindenképpen szükséges.) Tudjuk azt, hogy ha bankkártyával fizetünk külföldön, akkor a bankunk az adott tételt utólag, egy későbbi (előfordul, hogy egy-két héttel későbbi) napra vonatkozó banki eladási árfolyamon számolja át és terheli meg forintbankszámlánkat. Ugyanakkor a beszerzés napjára vonatkozó devizás számlával is rendelkezünk.

A külföldi beszerzésért fizetett összeget a beszerzés napjára (teljesítés) vonatkozóan, a vállalkozás választott árfolyamán kell forintra átszámítani, és egy technikai számlán - például a 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlán vagy előleg számlán - nyilvántartani addig, amíg a vevő számlavezető bankja megterheli a bankszámlánkat. A bankkivonatban szereplő adatok alapján, az abban szereplő időponttal kell a pénzeszközcsökkenést ezzel a technikai kötelezettség számlával szemben - a deviza bekerülési árfolyama szerinti értéken - elszámolni. Az így keletkező árfolyam-különbözetet pedig az általános szabályoknak megfelelően a pénzügyi műveletek eredményében kell kimutatni.

2008. április 18., péntek

Kerekítés adóbevallásokban

Az adózóknak az adókat - kivéve a magánszemélynek a jövedelemadóját, az egészségügyi hozzájárulását és a járulékát - 1 000 forintra kerekítve kell bevallani. A kerekítés szabálya szerint 499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé kell kerekíteni.
A kerekítésnek kétféle módja lehetséges, ha egy adónemben egy adóéven belül több adómegállapítási időszak van.
Az egyik módszer az adó összegének minden egyes adómegállapítási időszakban 499 forintig a lefelé, 500 forinttól a felfelé kerekítése, s az ebből adódó különbözetet az adózó a továbbiakban nem veszi figyelembe. (Példa: januári kötelezettség 2 100 Ft, a februári 3 800 Ft. A bevallásban e két hónapra 2 000, illetve 4 000 Ft-ot kell szerepeltetni.)
A másik módszernél a kerekítésből származó különbözetet az adózó az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó vagy költségvetési támogatás összegénél korrekciós tételként figyelembe veszi. (Példa: ha januártól az adókötelezettség havi 1 400 Ft, a kerekítéssel januárban 1 000 Ft, februárban 2 000 Ft az adókötelezettség, s ez így ismétlődik tovább márciusban 1 000 Ft, áprilisban 2 000 Ft az adókötelezettség. Abban az esetben, ha januártól havi 1 600 Ft az adókötelezettség, a kerekítéssel januárban 2 000 Ft, februárban 1 000 Ft, továbbá márciusban 2 000 Ft és áprilisban 1 000 Ft az adókötelezettség.)
Az elmúlt években kialakult gyakorlatra tekintettel az adóhatóság mindkét megoldást elfogadja az adóbevallások kitöltésénél. Az adózóknak az adókat - kivéve a magánszemélynek a jövedelemadóját, az egészségügyi hozzájárulását és a járulékát - 1 000 forintra kerekítve kell bevallani. A kerekítés szabálya szerint 499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé kell kerekíteni.
A kerekítésnek kétféle módja lehetséges, ha egy adónemben egy adóéven belül több adómegállapítási időszak van.
Az egyik módszer az adó összegének minden egyes adómegállapítási időszakban 499 forintig a lefelé, 500 forinttól a felfelé kerekítése, s az ebből adódó különbözetet az adózó a továbbiakban nem veszi figyelembe. (Példa: januári kötelezettség 2 100 Ft, a februári 3 800 Ft. A bevallásban e két hónapra 2 000, illetve 4 000 Ft-ot kell szerepeltetni.)
A másik módszernél a kerekítésből származó különbözetet az adózó az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó vagy költségvetési támogatás összegénél korrekciós tételként figyelembe veszi. (Példa: ha januártól az adókötelezettség havi 1 400 Ft, a kerekítéssel januárban 1 000 Ft, februárban 2 000 Ft az adókötelezettség, s ez így ismétlődik tovább márciusban 1 000 Ft, áprilisban 2 000 Ft az adókötelezettség. Abban az esetben, ha januártól havi 1 600 Ft az adókötelezettség, a kerekítéssel januárban 2 000 Ft, februárban 1 000 Ft, továbbá márciusban 2 000 Ft és áprilisban 1 000 Ft az adókötelezettség.)
Az elmúlt években kialakult gyakorlatra tekintettel az adóhatóság mindkét megoldást elfogadja az adóbevallások kitöltésénél.

2008. március 12., szerda

A társasági adó szabályai egyesület esetén

Az Egyesület a társasági adó alanya, abban az esetben is, ha nem folytat vállalkozási tevékenységet, mivel az általános adóalanyiság érvényesül.

A törvény szerint a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) folytató adóalanyt társasági adókötelezettség terheli, és erről az adóévet követő év május 31-éig a xx28.számú (kétszeres könyvvitelt vezetők esetén xx29. számú) társasági adóbevallást kötelesek az APEH-nak megküldeni, függetlenül attól, hogy nyereség, veszteség vagy 0 szaldós az eredmény.

Számlaszám: 10032000-01076019 APEH Társasági adó bevételi számla

Vállalkozási tevékenység hiányában – a cél szerinti tevékenységből származó – pozitív tárgyévi eredmény után sincs adófizetési kötelezettség. Ez esetben az Egyesület a társasági adóbevallás helyett az adóévet követő év február 15-éig bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozatot kell hogy tegyen arról, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el. A bevallást helyettesítő nyomtatvány az évente egyszeri bevallásra kötelezett szervezetek számára a xx03. számú nyomtatvány (havi és negyedéves bevallásra kötelezetteknek az xx05. sz.)

A kedvezményezett – nem vállalkozási – tevékenységek a következők: közhasznú tevékenység, a kizárólag közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység az összes bevételben képvisel, azzal hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell figyelembe venni (nem kedvezményezett a nem hitelintézettől kapott kamat, továbbá a nem az államtól kapott osztalék).

Az adóalap megállapítása

Vállalkozási tevékenység bevétele
- Vállalkozási tevékenység költsége, ráfordítása
± Adózás előtti eredmény
- Csökkentő korrekciós tételek
+ Növelő korrekciós tételek
± Adóalap

Az Egyesületnek a pozitív adóalap 16 százalékát kell megfizetni abban az esetben, ha az adóévi vállalkozási bevétel meghaladja a 10 millió forintot, vagy több mint az adóévben elért összes bevétel 10 százaléka (adómentes értékhatár).

A vállalkozási tevékenységet is folytató nonprofit szervezetnek év közzben nem kell társasági adóelőleget megállapítani, fizetni, bevallani, hanem az azt követő év május 31-ig.

2008. március 11., kedd

224/2000. Korm. rendelet

224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

16. §
„(5) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az érdekeltségi hozzájárulást – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el.

20. §
(5) Az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezõen, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden mellékletén köteles feltüntetni a következõ szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”

(6) Az (1)-(5) bekezdés alá nem tartozó egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésõbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követõ 150 napon belül el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia.

114/1992. Korm. rendelet

114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről

5. § A társadalmi szervezet üzemeltetési, fenntartási költségeit (kiadásait) és az egyéb közvetett költségeket (kiadásokat) - ideértve a közös célra használt tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is - a társadalmi szervezetnek a célja szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység között, az előzőekben felsorolt tevékenységek bevételének arányában kell évente megosztania.


A számviteli törvényből

Sztv. 103. §.
(4)
Ha a gazdálkodó jogszabály vagy államközi megállapodás alapján a tevékenységéhez vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a kapott pénzösszeget kötelezettségként kell a pénzforgalmi nyilvántartásába felvennie. Az ebből származó kötelezettséget akkor és olyan összegben kell az adóköteles egyéb bevételek közé átvezetni, amikor és amekkora összegben a kapott (befolyt) pénz elköltéséhez költség (termelési és kezelési költség vagy értékcsökkenés) elszámolása kapcsolódik. Ha a támogatási cél – a támogatási okiratban foglalt határidőig – nem valósult meg, de a kapott pénzt nem kell visszafizetni, a határidő lejáratakor annak a kötelezettségek között nyilvántartott összegét adóköteles egyéb bevételként elszámolva kell a kötelezettségek közül kivezetni. Az adóköteles egyéb bevételként elszámolt összeget az eredménylevezetés pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételek tételébe kell beállítani.

106. §
(1) Az egyszerűsített mérlegben, a devizában fennálló követeléseket és kötelezettségeket – függetlenül attól, hogy azok állományba vétele pénzbevétellel vagy pénzkiadással együttjárt-e – pénzügyi rendezésükig a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken lehet kimutatni.

(2) Az egyszerűsített mérlegben a valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát a pénz tényleges befolyásakor (jóváírásakor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken lehet kimutatni.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapon csak abban az esetben kell – az esetleges árfolyamváltozás miatt – átértékelni, ha az árfolyamváltozás a gazdálkodó számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentősnek minősül.

112. §
(1)Amennyiben a gazdálkodó a devizaköveteléseit és devizakötelezettségeit, valamint valuta- és devizakészletét a 106. § (3) bekezdése szerint a mérlegfordulónapon átértékeli, az árfolyamkülönbözeteket a következők szerint kell számításba vennie:
a) árfolyamnyereséget bevételként elszámolni nem szabad,
b) a pénzkiadásból származó követelések és pénzbevételből származó kötelezettségek, továbbá a valuta- és devizakészletek árfolyamveszteségét értékvesztésként el kell számolni.

(2) A devizában fennálló követelések és kötelezettségek nyilvántartás szerinti értéke és a forintra átszámított értéke közötti, a kiegyenlítéskor realizált árfolyamkülönbözetet
a) vevőkövetelés esetén előjelétől függetlenül az árbevételben,
b) minden egyéb követelés esetében az árfolyamnyereséget adóköteles bevételként, az árfolyamveszteséget az egyéb termelési és kezelési költségek, ráfordítások között,
c) a szállítóval szembeni kötelezettség teljesítésekor, előjelétől függetlenül az anyag- és árubeszerzés költségei között, illetve a beruházás üzembe helyezéséig, a vagyoni értékű jog használatba vételéig egyéb kiadásként, ezt követően árfolyamnyereség esetén egyéb adóköteles bevételként, árfolyamveszteség esetén egyéb termelési és kezelési költségként,
d) minden egyéb kötelezettség esetében az árfolyamnyereséget adóköteles bevételként, az árfolyamveszteséget egyéb termelési és kezelési költségként, ráfordításként
kell elszámolni, és annak megfelelően kell az eredménylevezetés tételeiben szerepeltetni, hogy a követelés, a kötelezettség kiegyenlítése pénzben vagy más eszköz átadásával-átvételével történt meg.

Egyszeres könyvvitel
162. §
(1) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő pénzeszközökről és azok forrásairól, továbbá a pénzforgalmi gazdasági műveletekről, a pénzforgalmi műveletekhez közvetve kapcsolódó, de tényleges pénzmozgást nem eredményező végleges vagyonváltozásokról, nem pénzben kiegyenlített bevételekről, ráfordításokról olyan könyvviteli nyilvántartást (pénzforgalmi könyvvitel) köteles vezetni, amely ezen eszközökben és forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően mutatja. E könyvviteli nyilvántartáshoz kapcsolódóan az egyszerűsített beszámoló összeállításához szükséges, hogy a gazdálkodó az eszközökről, a forrásokról részletező nyilvántartásokat is a valóságnak megfelelően és folyamatosan vezessen.

(2) A pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségnek naplófőkönyv vagy más, a követelményeknek megfelelő nyilvántartás vezetésével lehet eleget tenni. Az alkalmazott nyilvántartási rendszernek olyannak kell lennie, amely a teljes üzleti pénzforgalmat, a pénzforgalomhoz kapcsolódó, de pénzmozgással nem járó vagyon- és eredményváltozásokat az elszámolások egyezőségét biztosító formában mutatja ki.

(3) A könyvvezetés folyamatosságáért és helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős.

A bizonylatok megőrzése
169. §

(1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni.

(2) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ide értve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.

A nonprofit szervezetek támogatóit megillető kedvezmények

Mi a közcélú adomány?
A közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben (a továbbiakban: Ksztv.) nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) támogatására az adóévben a társasági adótörvény (a továbbiakban: TAO tv.) hatálya alá tartozó támogató által ingyenesen, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, magánszemély támogató által ingyenesen, visszafizetési kötelezettség nélkül átadott pénzbeli támogatás.
A közcélú adományként történő adóhatósági elismerés feltétele, hogy a hatóság által egy esetleges vizsgálati eljárásban ne legyen megállapítható, hogy a juttatás nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú célt, és az nem jelent a kapcsolódó adókedvezményeken túl vagyoni előnyt az adományozónak, közeli hozzátartozójának, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának.

A vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás. A vagyoni előny fogalmát a jogszabály nem határozza meg, amelyből az következik, hogy mindenfajta juttatás, amelyet a szervezet a fent megjelölt személyeknek nyújt, ilyen vagyoni előnynek számít.

A jogszabály tehát azt tilalmazza, hogy a támogatónak ne jelentsen kettős előnyt az adományozás egyrészt oly módon, hogy a támogatás értéke alapján adókedvezményt vesz igénybe, másrészt pedig úgy, hogy a támogató érdekeltségi körébe tartozó személyek kapjanak ellenszolgáltatást a támogatott szervezettől a támogatásért cserébe.

Mi nem tekinthető közcélú adománynak?

Nem közcélú tehát az adomány, ha akár közvetve is megállapítható, hogy a befizetés csak látszólagos, vagy csak látszólagosan szolgál közérdekű célt.

Akkor sem közcélú az adomány, ha az adományozónak, tisztségviselőinek stb. vagy a magánszemély hozzátartozójának vagyoni előnyt jelent.

Nem minősül vagyoni előnynek, ha az adományozó nevére, tevékenységére utal a szervezet.

Annak eldöntése még várat magára, hogy a reklám ilyen utalásnak tekinthető-e, illetőleg hogy mi a határ a névre történő egyszerű utalás és a támogató érdekében végzett reklámtevékenység között. Ez utóbbi ugyanis közvetve jelenthet vagyoni előnyt a támogatónak az általa értékesített termékekkel kapcsolatos vásárlás ösztönzése miatt. Az elhatárolást segíti, hogy a reklámtevékenység esetén szinte kivétel nélkül megjelenik a „támogatásért” elvárt konkrét ellenszolgáltatás!

Igazolás

Minden adókedvezmény érvényesítésének alapja a támogatott nonprofit szervezet által 2 példányban kiadott igazolás. Az eredeti példányt az adományozó kapja, ezen igazolások másodpéldányait adódokumentumként pedig a kiállítónak kell megőrizni az adójogi elévülési idő végéig. Ezzel igazolja ugyanis a támogató és a támogatott a támogatás megtörténtét és annak értékét.

Mit kell tartalmaznia az igazolásnak?

Az igazolás pontos tartalma a támogató személyétől függően eltérő. Általánosságban elmondható, hogy minden igazolásnak tartalmaznia kell a támogató adatain kívül a közhasznú szervezet nevét, székhelyét, adószámát, közhasznúsági fokozatát, a támogatott célt és a támogatás összegét, értékét.
Az igazolás pontos tartalmát a támogató személyétől függően az SZJA tv. valamint a TAO tv. tartalmazza.

Csak közhasznú szervezet adhat ki adókedvezményre jogosító igazolást?

Igen, az adózók az 1999-tõl hatályos szabályok szerint már csak közhasznú szervezetként besorolt szervezeteket támogathatnak kedvezményesen.
Csak a közhasznú célra adott adományról adható ki igazolás?
Igen, ha nem közhasznú célra nyújtják a támogatást, arról igazolás nem adható ki.
Mi történik, ha egy szervezet jogosulatlanul igazolást ad ki?
Ekkor az igazolás kiállítása valótlan adat feltüntetésnek minősül. Aki ilyen igazolás szerint csökkentette az adóját vagy adóalapját, annál esetleges ellenőrzés adóhiányt fog megállapítani.

Tartós adományozás

A közhasznú szervezet és támogatója által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás (nem magánszemély támogató esetében az értékpapír átadása is), ha a szerződésben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a támogatást a szerződéskötés szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja.

Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.

Mi történik, ha az adományozó nem tudja teljesíteni a szerződést?

Ha a szerződés tejesítése a közhasznú szervezet közhasznú minősítésének megszűnése miatt hiúsul meg, a kedvezmény adományozó általi visszafizetését, ha az adományozó szerződésszegése miatt hiúsul meg, a kedvezmény kétszeresének visszafizetését írják elő a jogszabályok.

Társasági adó hatálya alá tartozók adományozása (1996. évi LXXXI. törvény, 7.§)

Az adomány formája
A társasági adóban, eltérően a magánszemélytől, a társaság adhat támogatást pénzben és eszközökben valamint szolgáltatás formájában is. Mint arra a korábbiakban utaltunk, magánszemély támogatást csak pénzben adhat.

Az igazolás tartalma
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
1. a kiállító és az adózó megnevezését
2. a kiállító és adózó székhelyét / lakcímét
3. a kiállító és adózó adóazonosító jelét / adószámát
4. az adomány összegét
5. a támogatott célt
6. a közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot

A kedvezmény kiszámítása

Mit csökkent a kedvezmény?
A kedvezmény adóalap kedvezmény, tehát a pozitív adóalapot csökkenthető.

Az adóalap csökkentés mértéke a különböző közhasznúsági fokozatú szervezeteknél:
Kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatása esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány másfélszeres összege, azonban legfeljebb az adózás előtti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Közhasznú szervezetek támogatása esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány teljes összege, de ez az adóalap csökkentő kedvezmény legfeljebb az adózás előtti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthető
Mind kiemelkedően közhasznú, mind közhasznú szervezet támogatása esetén maximálisan az adózás elõtti eredmény 25%-a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Tartós adományozás esetén az adóalap csökkentés mértéke a különböző közhasznúsági fokozattal rendelkező szervezetek támogatása esetén:
Kiemelkedően közhasznú szervezetek esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány másfélszeres összege + az adomány további 20%-a.
Közhasznú szervezeteknél, ill. közérdekű kötelezettségvállalás esetén az adózás előtti eredményt csökkenti az adomány teljes összege, + az adomány további 20%-a.
Mindkét fenti esetben legfeljebb azonban az adózás előtti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.
Mind kiemelkedően közhasznú, mind közhasznú szervezet támogatása esetén maximálisan az adózás előtti eredmény 25%-a erejéig érvényesíthető az adóalap csökkentő kedvezmény.

Magánszemélyek adományozása (1995. évi CXVII. törvény, 3.§, 41.§)

Az adomány formája
A személyi jövedelemadóról szóló törvény csak a pénzbeli adományozás esetére ismeri el az adókedvezmény igénybevételét, így a természetbeni vagy szolgáltatás adományozása esetén adókedvezmény nem érvényesíthető. Mindez vonatkozik az egyéni vállalkozóra is.

Az igazolás tartalma
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
1. a kiállító és a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) megnevezését, nevét,
2. székhelyét, lakóhelyét, telephelyét,
3. adóazonosító számát, adószámát
4. a közcélú adomány összegét
5. a támogatott célt,
6. továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.

A kedvezmény kiszámítása
Mit csökkent a kedvezmény?
A kedvezménnyel nem az adóalapot, hanem az abból kiszámított adót kell csökkenteni.

Az adócsökkentés mértéke a különböző közhasznúsági fokozattal rendelkező támogatott szervezetek esetén:
Kiemelkedõen közhasznú szervezetek esetén a befizetett összeg 30%-a maximum azonban 100.000.,-Ft.
Közhasznú szervezetek esetén szintén a befizetett összeg 30%-a írható le az adóból, maximum azonban 50.000.,- Ft.
Tartós adományozás esetén az adócsökkentés mértéke:
Kiemelkedően közhasznú és közhasznú szervezetek támogatása esetén a 2.1.3.3.2 pontban hivatkozott 30 %-hoz további 5% kiegészítő kedvezmény kapcsolódik azzal, hogy a 100.000.,- illetve az 50.000.,-Ft-os maximum ebben az esetben is irányadó.
Adományozás civil szervezeteknek
1.)
a.) Magánszemély csak pénz adományát érvényesítheti adókedvezményként a
befizetett összeg 30%-áig közhasznú szervezetnél max. 50 ezer forintig
kiemelten közhasznú szervezetnél max. 100 ezer forintig.
A fenti összegek ebben az esetben az adót csökkentik akár nulláig.

b.) Közérdekű kötelezettségvállalás – ideértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár támogatását, valamint a költségvetési szervek alapkutatására, alkalmazott kutatására vagy kísérleti fejlesztésére adott támogatás 30% max. 50 ezer Ft.

2.)
Gazdasági társaság készpénzen kívül a természetben vagy szolgáltatásként nyújtott adományt is leírhatja
pozitív adóalapja 20%-ig közhasznú szervezet esetén az adomány 100%-át
kiemelten közhasznú szervezet esetén 150%-át.
A természetbeni vagy szolgáltatást nyújtó gazdasági társaságnak ezen adománya után nem kell az áfa összegét megfizetni.

3.)
Tartós adományozás esetén (1+3 év) a második évtől lehet érvényesíteni
a.) magánszemély esetén csak pénz lehet, és az adomány 35%-áig
közhasznú szervezetnél max. 50 ezer forintig
kiemelten közhasznú szervezetnél max. 100 ezer forintig.
b.) társaság esetén pénz vagy értékpapír lehet, az adomány 20%-áig
közhasznú szervezet esetén az adomány 120%-át
kiemelten közhasznú szervezet esetén 170%-át.

A számláról

A számláról
2008.02.05, Forrás: Kovácsné Álmosdy Judit

Teljesítés időpontja
A régi általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében is az értékesítés teljesítésének időpontjában kellett kiállítani a számlát - akkor is, ha erről sokan nem vettek tudomást -, hiszen a jogszabály a számviteli törvény előírásaira hivatkozott, mivel a számla is számviteli bizonylat. Tehát a gazdasági esemény megtörténtének időpontja volt a döntő. Az új áfa törvény szintén a teljesítés időpontjához fűzi a számlakibocsátás kötelezettségét elsődlegesen. Amennyiben ezt valamilyen érthető okból nem tudjuk megvalósítani, akkor a számla kiállítását 15 napon belül végre kell hajtanunk. Ennek a véghatáridőnek az elmulasztása már szankcionálható, hiszen főszabályként a teljesítés időpontja adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Amennyiben a teljesítés időpontja és a számlakibocsátás kelte nem esik egybe, akkor a teljesítési időpontnak is szerepelnie kell a számlán.
A számla kibocsátási határidőnek viszont semmi köze ahhoz, hogy a számlánkat mikor fizetik majd ki. A számvitelben sem véletlenül van teljesítés időpontja, és a pénzügyi teljesítés időpontja. A gazdasági esemény megtörténtének időpontjával rögzítjük a számla adatait, vagyis árbevétel, fizetendő áfa és vevőkövetelés keletkezik. Remélhetőleg ez jótékony hatással lesz a fizetési fegyelemre is, hiszen a számla befogadója nem kaphatja vissza a levonható áfáját, amíg ki nem fizette a számlát. A forgótőke mozgását akadályozzák a 60-90-180 napos fizetési határidők.
Tudjunk róla, hogy a fizetési határidő nem kötelező tartalmi eleme a számlának, hiszen az szerződéses kellék, a késedelmi kamattal együtt. Ez utóbbit felesleges ráírni a számlára, mert vagy a szerződésben szerepel vagy pedig a Ptk. előírásai a mérvadók, bármit is írunk a számla alján!
Tehát ezentúl nem tehetünk eleget vevőnk azon felszólításának, hogy ne számlázzunk felé addig, amíg ő pénzhez nem jut a saját vevőjétől. A számla kibocsátásának mind az áfások, mind pedig az evások esetében jelentősége van.

Részletfizetés illetve részteljesítés
Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok között találjuk a részteljesítést. Az 57.§. szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés. Ez általában az építőiparra jellemző, ahol részteljesítés esetén is adófizetési kötelezettség keletkezik. Az új áfatörvény 58.§-ának szövegezéséből néhányan arra a téves következtetésre jutottak, hogy ha egy terméket részletfizetéssel értékesítenek, akkor a részletekről külön-külön bocsátanak ki számlát. Ez az értelmezés téves. Mégpedig azért, mert ha vásárolok 10 db bontókalapácsot 3 havi részletre, ezek a termékek akkor sem oszthatók. Tehát egyszerre, a birtokba adáskor kell számlázni őket. A részletfizetés ebben az esetben csupán egy pénzügyi konstrukció, amelynek nincs köze az általános forgalmi adó szerint vagy a számvitel szerint értelmezhető teljesítéshez. Az ügylet a 10 db termék vevő részére történt átadáskor megvalósult. Még akkor is, ha tulajdonjog-fenntartással éltek a szerződésben.

Számlakibocsátó fizetendő áfája
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 147.§-a szerint, a törvény egyéb rendelkezéseitől függetlenül adófizetésre kötelezett az, aki a számlán áthárított adót, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékértéket (16,67 és 4,76%) tüntet fel. Az adót a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személy, szervezet fizeti, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlán más tüntette fel jogosulatlanul az említett adatokat.
A számla kibocsátása, abban áthárított áfa feltüntetése tehát felelősséggel jár, hiszen az áthárított áfa más adóalanyt adólevonásra jogosít. A törvény ezt a felelősséget úgy juttatja érvényre, hogy mindenkit áfafizetésre kötelez, aki a számlájában áthárított adót, felszámított adómértéket tüntet fel. Amennyiben a számlakibocsátó adókötelezettségének elmulasztása adóhatósági ellenőrzés során derül ki, úgy a számlakibocsátót az adó megfizetésére adóhatósági határozat kötelezi, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a számlát jogosulatlanul állították ki a nevében (pl. ellopták a számlatömbjét).

Előleg
Termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani. Előlegfizetés esetén a számlát a fizetendő adó megállapításáig kell kibocsátani, de legkésőbb 15 napon belül. Vagyis amikor jóváírják a bankszámlánkon az előleget, az a dátum a teljesítés időpontja és az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja is. Ez a szabály a régi áfatörvényben is így szerepelt. Főszabályként a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.
De fordított adózás esetén ez a szabály nem alkalmazható. Az eladó kapja az előleget, az ő bankszámláján írják jóvá, s ebben az időpontban kiállítja a számláját, de a fordított adózás miatt áfát nem tartalmaz az előleg, hiszen az eladó adófizetésre nem kötelezett. A vevőnél szintén nem keletkezhet még adófizetési kötelezettség, mert a törvény szerint a termék beszerzője illetve a szolgáltatás igénybevevője (vevő) a fizetendő adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján állapítja meg. A felsoroltak közül az az időpont alkalmazandó, amelyik a leghamarabb következik be. Tehát fordított adózás esetén az előleg nem áfás.

egészségpénztár 2008

Egészségpénztárra vonatkozó szabályok 2008-ban
2008.02.29

Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére.
Kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre: Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásként a következő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nem vagy csak részben finanszírozott szolgáltatásokat nyújthatja:
- egészségügyi szolgáltatás, mely a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése vagy helyettesítése az egészségügyi szolgáltatónál megkötött szerződés alapján;
- vizitdíj- és kórházinapidíj-hozzájárulás, mely az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás;
- az otthoni gondozás, amelyet a pénztártag vagy közeli hozzátartozója részére a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató által nyújthat;
- gyógytorna, gyógymasszázs és fizioterápiás kezelés igénybevételének támogatása;
- fürdőszolgáltatás támogatása, melynek keretében a gyógyfürdő, mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium, éghajlati gyógyintézet, klímagyógyintézet, gyógyvízivócsarnok és gyógybarlang - barlangterápiás intézet - egészségügyi szolgáltatásai, gyógyellátásai igénybevételének támogatása vagy közfürdők fürdőgyógyászati részlege által nyújtott gyógykezelések igénybevételének támogatása;
- látássérült személyek életvitelét elősegítő szolgáltatások, mely a Braille-írással készült könyvek, magazinok árának, a vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása, valamint a vak pénztártag vagy a pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása lehet;
- életvitelt elősegítő szolgáltatás, amely mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása (így különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése) lehet.
- a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések támogatása;
- a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása: az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása visszakerült az adómentesen nyújtható kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások közé;
- pénzbeli kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások, amely a pénztártag kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlásaként, az Ebt. 44§-a szerinti keresőképtelenség esetén, valamint a megváltozott munkaképesség miatt keresettel nem rendelkező személyek részére nyújthatók;
- hátramaradottak segélyezése: a pénztártag halála esetén;
- a gyógyüdülés támogatása, melynek keretében a természetes gyógytényezőkről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti gyógyüdülőben vagy gyógyszállóban igénybe vett, egészségügyi szolgáltatást is tartalmazó gyógyüdülés igénybevétele támogatható;
- egészségügyi üdülés támogatása, amelynek keretében kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti szállodában vagy üdülőházban; valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.33. pontjában meghatározott üdülőben igénybe vett olyan üdülés igénybevétele támogatható, melynek során a szálloda, az üdülőház, illetve az üdülő saját gyógyászati részlegén, illetve más gyógyintézet szolgáltatásainak bevonásával, a pénztárral kötött szerződésben foglaltak szerint egészségügyi szolgáltatást nyújt.
A gyógyüdülés és az egészségügyi üdülés együttes összege naptári évenként 160 ezer forintot nem haladhatja meg - több szolgáltatásra jogosult személy általi együttes igénybevétel esetén, pedig naptári évenként 240 ezer forint értékben vehetők figyelembe.
- A sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása, melynek keretében különösen pálya-, uszoda-, teremhasználatra, illetve foglalkozáson való részvételre jogosító bérletjegy megvásárlása támogatható.
Nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak az utazás, a szállás, a sportruházat, sportlábbeli és az étkezés költsége.

Fogyatékos személyek esetén a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásnak minősül a fogyatékkal élő személy sportolásához szükséges sportruházat, sportlábbeli, utazás, szállás költsége, ideértve a fogyatékos személy sportolásához szükséges kísérő(k) utazásának és szállásának költségét.
A sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása személyenként és naptári évenként legfeljebb a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összegének mértékéig vehető igénybe - azaz 2008. évben 69 000 forint összegben (tehát a keretösszeg nem együttesen vonatkozik a jogosultakra, hanem személyenként külön-külön érvényes).
Az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások körébe tartozik:
- a természetgyógyászati szolgáltatások;
- a rekreációs üdülés, melynek keretében a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés;
- a sporteszközök vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszközök (ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint például a kar-, könyök-, térd-, és fejvédő) vásárlása, illetve bérlése támogatható;
- életmódváltozást elősegítő szolgáltatás, melynek keretében egészségügyi szolgáltató vagy természetgyógyász által nyújtott méregtelenítő kúra, léböjtkúra, preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, valamint a fogyókúraprogram támogatható;
- gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása.